Az 1510-es években új ura, Hédervári Ferenc nándorfehérvári bán reneszánsz stílusban részben átépíttette. Ekkor készült az udvar földszinti folyosójának bábos korláttal ellátott árkádsora, az emeleti boltozatokat pedig famennyezetesre cserélték.
A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint ostrommal foglalta el a várat, aki újjáépíttette. A vár azonban nem kerülte el sorsát: Simontornyával, Döbröközzel és Tamásival egyidőben a budai pasa csapatai 1545-ben ostrom nélkül elfoglalták, majd vagy 140 évig török kézen volt. Állapota leromlott lehetett, amit aztán palánkvárrá alakítottak. A megrongálódott várfal külső oldalán fa cölöpökből, sövényfallal összekötött palánksorokat emeltek.
A török időkben a valódi élet az épület és a várfal között zajlott, ahol katonatelep jött létre, amit a palotaépület kövei és téglái felhasználásával építettek. Faházak, kemencetelepek, tároló vermek álltak ekkor itt. Először 106 gyalogos török katona később néhány tűzérrel kiegészülve védte az erősséget. Ahogy nőtt a hódoltság területe, a simontornyai szandzsák védettebb területté vált. A katonák száma 1619-re 17 főre csökkent. A várnak főként balkáni eredetű védői voltak.
Csak1686-ban tudták felszabadítani kemény ostrom után. Ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték.
A török idők utáni romos állapotából 1729 és 1733 közt herceg Esterházy Pál Antal építtette újjá. Az Esterházy család már 1622 előtt megszerezte Ozorát, de a tényleges birtokbavételre csak a Rákóczi szabadságharc után kerülhetett sor. A várfal ekkor már nem állt, de érdemesnek tartották az újjáépítésre. Először egy magtár kialakítását tervezték, de végül az uradalmi központ hivatalai, tisztségviselői lakások és börtön is helyet kaptak. Egy U alaprajzú, kétszintes, egyszerű homlokzattal ellátott barokk épület készült el. Később a kapu fölé kis tornyot emeltek. A puritán kiképzésű épület belső terei stukkódíszítést és rokokó falfestést is kaptak. Az 1780-as években végül boltozat- és falbontásokkal három szintes magtárrá alakították.
A II. világháborút követően az épület állami tulajdon lett, amit még a hetvenes években is részben gabonatárolásra használtak. Földszintjén lakások, irodák, tantermek voltak, de egy helytörténeti kiállítás is itt kapott helyet.
Helyreállítása 1981-ben kezdődött el egy teljességre törekvő régészeti feltárással. Az évezred elejére befejeződött jelenkori felújítását követően teljes díszben áll.
A vár kőkeretes főkapuja barokk stílusú. Zárt erkélyfolyosója hátfalában ülőfülkék sorakoznak. Láthatók még a 15. századi figurális falfestés maradványai is. A dél-nyugati szárny udvari homlokzata előtt kétszintes, pilléres, árkádíves barokk folyosó fut. Az itteni emeleti helyiség kifestése rokokó, 18. század közepi.
Ozorai Pipo (Firenze, 1368 körül – Lippa, 1426. december 27.)
Katona, diplomata, gazdasági szakember, az al-dunai magyar határ védelmének kiépítője, kamaraispán, temesi ispán, a királyi sókamarák ispánja. A váradi püspökség, majd a kalocsai érsekség kormányzója, főkincstartó, szörényi bán, a Sárkány Lovagrend egyik alapítótagja.
Filippo Scolari, vagy ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipo egy elszegényedett firenzei nemescsaládból származott. 1382-ben került Magyarországra, még gyermekként. Édesapja egy firenzei kalmár szolgálatába ajánlotta a fiút, aki budai kereskedőházába küldte tanulni. Később az esztergomi érsek vette őt alkalmazásába, majd Luxemburgi Zsigmond szolgálatába került kitűnő képességeinek köszönhetően és jelentős szerepet kapott az ország pénzügyi igazgatásában.
Legalább 15 hadjáratot vezetett, melyek közül legjelentősebb talán a friauli, ahol képzett zsoldoskatonák felett aratva győzelmet egy sor várat is elfoglalt. Tízezer fős seregével néhány hét alatt meghódította az egész régiót.
Tizennyolc alkalommal győzte le a török seregeket. Kudarcot csak a huszitákkal szemben vallott, Zsigmond második csehországi hadjáratában.
Több, mint húsz éven át a királyi váruradalmak mintegy negyedét uralta.
Ozora számára tevékenysége nemcsak a kastély megépítését jelentette. Ferences kolostort alapított és kápolnát építtetett, a település vásárjogot kapott, 1426-ban mezővárosi privilégiumot.
Ozorai Pipó volt a Zsigmond kor egyik legnagyobb végvári alakja, igazi lovag volt, aki újjáépítette a Szörény és Nándorfehérvár közti erősségek nagy részét és taktikájával megalapozta Magyarország védelmét az oszmánokkal szemben. Keze alatt kezdte pályafutását a kor méltán legnagyobb magyar hadvezére, Hunyadi János.
Rendkívüli hűsége haláláig a király mellett tartotta. Méltó módon a fehérvári koronázóbazilika általa alapított kápolnájába temették el.
Források:
Csodálatos castello Az ozorai vár története (Forster központ 2015.)
https://ozora.hu/telepulesunkrol/
https://xn--nf-fka.hu/hu/varak-kastelyok/varak/ozora-pipo-var/
https://varlexikon.hu/ozora
Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.