Paksi pincefalu és dunakömlődi pincesor

Pakson és Dunakömlődön az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el.

Sárgödör téri pincesor

Pakson az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el. Legnagyobb részük a Sárgödör téren található. A hagyományos gerendás famennyezetű épületek általában 50 m² nagyságúak. A szőlőfeldolgozás eszközeit tároló présházakban néhol még több évszázados középorsós prések is találhatók. A Sárgödör tér nevét a pincék építésekor kitermelt löszös anyagról, a „sárga földről” kapta. A gazdák pincéiket a löszös talajba vájták, innen hordták el és használták fel házak építésére, falazásra, vakolásra, tapasztásra és a présházak falainak kialakítására. Ha a Sárgödör téri szépen felújított pincesoron járunk, feltétlenül érdemes megkóstolni az itt hagyományosnak számító, mondhatni zászlós siller borokat, amelyek a város leghíresebb étele, a halászlé mellé is igen jól párosíthatók.

Dunakömlődi présházsor

A 18-19. században fellendülő szőlőtermesztés nyomán Dunakömlődön is épültek a löszbe vájt pincék elé présházak, melyek a második világháborút követő kitelepítések után gazdátlanná váltak. Amikor 1949 táján a megyében elsőként megalakult a helyi termelőszövetkezet, a présházak lebontott építőanyagából húzták fel a gazdasági épületeket. A területen csak a házak vert falai maradtak és a bolygatástól, löszomlásoktól elzáródott pincelukak. Évtizedekkel később a Dunakömlőd határában szőlőterülettel rendelkező paksi gazdák részéről merült fel az igény a présházhelyek megvásárlására, amire 1990-ben nyílt lehetőségük. 2014-ben 19 présház állt a 200 méter hosszú kömlődi présházsoron.

 Fotó: Babai István