Református templom

A templomot 1792-ben adták át, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban az egyházközség saját – részes aratásból származó bevételeinek – költségéből emelték.

A homlokzatokat jó száz évvel rá részben átalakították, stílusa ettől eklektikusra változott. Ekkor – 1895-re – kapott az épület toronysisakot is. Orgonája már tíz évvel korábban megszólalhatott. A keresztelőmedence a 20. század elejéről származik. 1928-ban történt jelentős felújítás. A berendezés darabjai között mindhárom évszázad képviselői megtalálhatóak. A torony a déli homlokzat elé épült. A toronyalj bejáratát felülről füzérdíszes, konzolsoros timpanon zárja. Hasonló kiképzésű az oldalhomlokzati bejárat is. A hajó mennyezete csehsüveg-boltozatos. A pilléres orgonakarzat a torony felőli oldalon húzódik. A harminchárom méter magas toronyban két harang kondul meg.