Református templom és teljes szószéki készlete

Az 1402-ben már említett, 1516-ban bővített, a 18. századra romossá vált gótikus templomot 1720-ban befedték, 1745-től átépítették. 1773-ban tűzvész pusztította, tornya 1788-ban épült, a toronysisak 1907-ből való. 1908-ban és 1939-ben is felújították. Az 1970-es években új oldalbejáratot alakítottak ki. A torony és az utcai homlokzat felújítására 1989–1990-ben újra sor került.

Utcavonalon zártsorú beépítésben álló, egyhajós templom, homlokzata előtti toronnyal, nyújtott, a hajónál keskenyebb középkori szentéllyel. A torony tengelyében nyíló, záróköves díszű, kőkeretes bejárat fölött magyar nyelvű kőtábla látható az 1788-as építési évszámmal. A hajót és a szentélyt lépcsőzetes támpillérek támasztják. A II. Ulászló halálára és a Dózsa-felkelésre utaló latin nyelvű felirat 1516-ból való. A hajóban és a szentélyben festett deszkafödém készült, a hajó végében található a famellvédes orgonakarzat. 

Az 1930-as évek elején dr. Pilissy Elemér királyi ügyész karolta fel a sárközi népművészetet, népi kultúrát. 1931-től kezdve évente szinte valamennyi sárközi településen hímző tanfolyamot szervezett – a helyi lelkészek, tanítók segítségével -, elsősorban a fekete alapon fehérrel hímzett sárközi főkötők készítését tanították, amit az asszonyok férjhezmenetelüktől halálukig hordtak. A minták többnyire stilizált virágok, levelek, szőlőszemek, tehát növényi eredetűek; sokszor szerepel a patkónak nevezett félhold, a kiskutya néven ismert stilizált madáralak is; a különféle hullámos és csigavonalakat kanyargósnak, vízfolyásnak nevezik. A sárközi főkötő hímzés szabadrajzú, varráskor a főminták kontúrjait elnagyoltan körülfércelik. A kisebb térkitöltő elemeket fejből varrja, improvizálja a hímző-asszony. A sárközi főkötőkön megtalálni a Magyarországon fellelhető szinte minden öltésformát és ezek változatos kombinációit. Közülük nem egyet csak itt varrnak. A mintaváltozatok valamint az öltéstechnika rendkívüli gazdagsága szinte minden magyar hímzés fölé emeli.. Decsen, Arany Dénes református lelkipásztor menye Fekete Gizi tanítónő szervezte, fogta össze ezt a tanfolyami munkát. Az ún.”Mütyürketanfolyam” legfőbb célja a hagyomány megmentése, a feledésbe merülő hímzések megtanítása volt. Nagyon sok decsi fiatalasszony és lány tanulta meg ekkor idős asszonyoktól, tiszta forrásból a főkötők hímzésmódját.Nélkülük nem készülhetett volna el ez a műves terítő és szószéki készlet. A decsi református egyház története c. helytörténeti füzetben olvashatjuk, hogy az 1935. május 5-ei presbitériumi gyűlésen jelentik be, hogy a nőegylet 150 pengő költséggel egy gyönyörű úrasztali terítőt és szószéki készletet készített oly módon, hogy az azon lévő sárközi hímzést körülbelül 50 asszony illetve leány készítette minden díj nélkül.