RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A település központjában, utcákkal határolt kis dombon, szabadon áll az egyhajós templom. Építéséhez herceg Esterházy Antal is hozzájárult.

Az ősi Regöly a Kapos és Koppány összefolyásánál, vízzel, sánccal körülvett erősség volt. A török hódoltság előtt a pécsi egyházmegye nyolc főesperessége közül az egyik a regölyi volt. A mostani templom helyén akkor kéttornyú, fő esperesi templom állt. Volt külön plébániatemplom is, a sáncon belül. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. A mai plébániatemplom 1754-ben épült, Szent György vértanú tiszteletére. A falu kegyura, Esterházy Antal herceg 100 Ft készpénzzel járult hozzá, és biztosította az összes faanyagot.

A település központjában, utcákkal határolt kis dombon, szabadon álló, egyhajós templom. A templom hossza 29 m, szélessége 10 m, magassága 10,5 m, toronymagasság 40 m. Ny-i homlokzata elé kilépő toronnyal, a hajónál keskenyebb, poligonális záródású szentéllyel. A szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély déli oldalán sekrestyével. A hajóban fiókos donga-, a szentélyben fiókos dongaboltozat és fél kupola. A hajó nyugati végében fiókos dongaboltozatos orgonakarzat.

A templom épülete a század elején sokat épült, szépült. 1910-ben Marxreiter Ede festette ki a belső részt. Egy év múlva Haffner Károly pécsi mester aranyozta át az oltárokat, a szószéket és a szobrokat. Az orgonát 1913-ban cserélték ki egy tízváltozatú, Angster márkájúra, 6740 koronáért. 2004-ben pályázati pénzből végeztek alapos felújítást. Kicserélték az ablakokat, az elavult elektromos hálózatot, felújították a padokat, ajtókat és átfestették az 1938-ban Vass Bertalan által készített belső festést.

A berendezés a 18. század második feléből származik. Felújítva 1978-1979-ben lett. A templomkertben romantikus talapzaton Szentháromság-oszlop (1801), Nepomuki Szent János-szobor (1835) és Kálvária-szoborcsoport (1830-1832) található.