Római katolikus templom és kálvária

A község barokk stílusú templomát a 15. századi gótikus templom szentélyének felhasználásával emelték 1743 és 1748 között.

1720. január 24-én Eszterházy gróf megbízására jobbágy telepítésre került sor, amikor is a fedél nélküli templom mellett néhány év alatt újjáépült a falu. 1722-ben egyházlátogatás alkalmával a következő feljegyzés készült:

„A török előtti és az ősi Szakál temploma romokban hever az idő viszontagságainak kitéve. Fala tégla, a szentély falai – kivéve a boltozatot – és a keleti fal ép maradt. A torony egyharmad magasságban, a főbejárat ajtaja romokban van. Védőszentje ismeretlen.”

1729-ben még mindig romos állapotban van a régi szentély. Az itt működő népszámlálók így nyilatkoztak:

„Szakál Regölyhöz tartozó fiókegyház, ahol templom van, mely elég tágas, időt álló szilárd anyagból szilárdan van felépítve elég magas toronnyal, falai egyik oldalon sértetlenül fennállnak. Szentélye a lakosság költségére restauráltatott, mennyezete deszkából van, a tetőzet náddal van födve. Pátrónusa herceg Eszterházy Miklós. A templom belseje szerényen van feldíszítve. Szentélye kezdetleges, a benne álló szobrok olyan kezdetlegesek, hogy azok gyerekek ijesztésére inkább alkalmasak, mint a templom díszítésére.”

1742-ben lett felszentelve a templom szentélye, benne az oltár Mindenszentek tiszteletére. A torony csak 1796-ra készült el.

Az 1700-as évek végén az Egyházmegyei Hivatal kezdeményezésére a kegyuraság támogatásával Plébánia Hivatal jött létre a faluban. Első plébánosa Újváry Xavér Ferenc volt, aki 1822. márciusban halt meg és sírja a főoltárral szemben vörös márványlap alatt van.

Épülete kerített kertben magasodik. A tornya kissé kilép a homlokzata elé. A hajónál keskenyebb szentélyhez egyik oldaláról sekrestye-oratórium csatlakozik, másik két oldalát pillérek támasztják. Kapuja a toronyaljba nyílik, a főpárkányt konzolsoros timpanon zárja. A torony két oldalán látható kerek nyílások fölötti szoborfülkék üresek. A hajó mennyezete csehsüveg-boltozatos, ez a megoldás a szentélyben félkupolával egészül ki. Orgonakarzata pilléres, falazott. A templom berendezése a 18. század második feléből származik.

1855 májusától Samu László a szakályi plébános, amely idő alatt a templom felszerelés jelentősen bővült, a régi orgona javításra került. 1869-ben a templom új tetővel lett ellátva, a falakat újravakolták és festették. 1894-ben a torony magasságát 5 m-rel megemelték. 1901-ben készültek el a padok, melyek Molnár Béla helyi asztalos munkái. 1904-ben cserélték palára a templom fazsindelyes tetejét. A költségeket Eszterházy kegyúr fedezte.Angster-orgonáját 1905-ben állították fel.

Az I. világháború után nemcsak a templom, de a plébánia épülete is felújításra szorult. 1933-ban az oltárokat újrafestették. 1937-ben elkészült a templom külső restaurálása. A templom jelenleg is látható belső kifestésére 1938-ban került sor. 

Gebauer Ernő pécsi festőművész készítette a Mindenszentek oltárképet, valamint a hajóban a két mennyezeti képet, a Mennybemenetelt és a Kálváriát. Az oltárkép a Pécsi Székesegyház Corpus Christi kápolnája oltárképének mintájára készült, amely Lotz Károly alkotása. A kettős szent év, az eukarisztikus szentév és a Szent István halálának milleniumi éve jelvényeit a szentély boltívébe festették. 

Ez idő tájt Tiborcz Benedek vezette a plébániát, őt követte a Regölyben született Erdélyi Lajos, aki 1941-től egészen 1976-ig, nyugállományba vonulásáig volt a község plébánosa.

A Templom hajó jobb oldalán Jézus szíve mellékoltárt helyeztek el, balról a szószék alatt a keresztelőkút, felette a fal mellett Pieta szobor látható. A bejárattól jobbra Lourdes-i kápolna várja a Máriához fohászkodó híveket.

A szentély falán, jobb oldalon a frontharcos zászló van kifeszítve. A zászló rúdjára kis pajzsokat rögzítettek, amelyekbe belevésték egy-egy harcos nevét. Helyi szokás szerint ezeket a kis pajzsokat sok esetben a megnevezett elhalálozásakor a sírjába dobták, a zászlót a harcos sírba helyezésekor a fejénél meghajtották.

Nemcsak az I., de a II. világháború is nyomot hagyott a templomon. Például a kisharang hadianyaggyárba került. 1960-as években készültek el a jelenlegi harangok, melyek Ducsák István őriszentpéteri harangöntő mester munkái. A harangok árát a „Harangalapba” került adományokból állták. A templom tornyában napjainkban így három harang lakik, melyek közül egy műszaki okok miatt nem működtethető.

A templom előtti Kálvária-szoborcsoport 18. századi, amely 2020-ban családi adakozásból restaurálásra került. A templom körül a kerítésbe kialakított fülkékbe 1913-ban Hideg Teréz keresztúti stációkat építtetett, amelyek 2021-ben a hívek adományából újultak meg.