Fontosnak tartja a hagyományőrzést, a magyar tájegységek népdalainak, valamint a bukovinai székely népdaloknak gyűjtését, tanítását. Minőségi munkájával, kórusaival ezt a kultúrát képviselve, nagymértékben hozzájárul ezen értékek megőrzéséhez, továbbadásához határon innen és túl. Az elmúlt évtizedek során kifejtett odaadó művészeti munkájának szakmai elismerését számos siker és rangos díj fémjelzi.
1988-ban a szedresi Általános Iskola tanári állást ajánlott neki, ének-zene tantárgy oktatását. Az iskolában eltöltött 10 év során népdalcsoportot alapított tanítványaival, akiket különböző iskolai megmérettetésekre, versenyekre készített fel, mint például a rangos Cinegemadár Népdaléneklési és Népi Hangszeres Verseny, ahol szép eredményt értek el.
1989-ben Bonyhádon a „Fiatalok Népzenei Találkozóján” szóló kategóriában – bukovinai népdalokat adott elő - Tolna megye legjobb énekese díjat kapta.
1995-ben a Zombán alakult asszonykórus kérte fel művészeti vezetőnek. A gyerekek népdalcsoportjával már elért sikereket, és a felnőtt kórus alapoktól való „felépítése,” a közös munka szép feladatnak ígérkezett, mivel „teremtés, felemelés, tanítás, és szolgálat” fogalmak határozták meg már akkor pályáját. A kórus nem rendelkezett saját népdal kinccsel, ezért kezdetben sárközi népdalokat ismertetett meg velük. Az évek során folyamatosan gyűjtötték a magyar tájegységek énekes emlékeit, – melyeket a megfelelő dialektusban sajátíttatta el a kórus tagjaival, - így bővítették folyamatosan repertoárjukat.
1998-ban a bonyhádi Bukovinai Székely Kör kereste meg, melynek 11 évig voltvezetője, és az akkori legmagasabb „Arany” minősítést is megkapták.
2000-ben a cikói Német-Székely Hagyományőrző Egyesületének Székely Kórusa látta, hallotta a vezetésével fellépő bonyhádi bukovinai Székely kört, akik bukovinai népdalokat adtak elő. Mivel a cikóiak hagyományőrzőként kizárólag bukovinai dalokat énekeltek, szerették volna vele dolgozni, s ezt ő örömmel vállalta.
„Arra születtem, hogy bukovinai népdalokat tanítsak.”
2001-től 2006-ig a Bátaszéki Bukovinai Székely Csoportnak, és a Kakasdi Székely Kórusnak volt művészeti vezetője. A Kakasdi Kórus a Vass Lajos népzenei versenyen „Nívó Díjat” kapott.
2006-ban egyik közeli családtag betegsége miatt félretette hivatását, s lemondta csoportjaival a közös munkát.
2008-ban újrakezdte az aktív munkát: a Zombai Asszonykórus és a Cikói Székelykórus művészeti vezetőjeként tért vissza, és a közös munka folytatásának eredménye az előző években elért magas színvonal megőrzése, valamint az ezt követő időszakban a versenyeken kapott legnagyobb elismerések, díjak. Mottójuk is ezt igazolja: „Népdalokat énekelni csak szívből, szívhez szólóan érdemes”.
A Zombai Margaréta Asszonykórussal már 22 éve működnek együtt, 15 éve állandó tagokkal. Igényes munkája, hivatása szeretete bizonyította, hogy a Kórust több díjjal a legjobbak között ismerték el. Az elmúlt két évtized alatt nagy zenei fejlődést értek el, de a kezdeti magas színvonal ma is megmaradt. 2005-ben kiadták első CD lemezüket. A második CD-re a zenei anyagot 2017. októberében kezdik felénekelni.
Elismerések:
ARANY minősítés: 2000. Palotabozsok, 2004.Simontornya, 2014.Orosháza.
ARANYPÁVA DÍJ: 2010.Pázmánd, 2016.Eger
ARANYPÁVA NAGYDÍJ: 2011.Pécs
A cikói Székelykórusnak már 17 éve művészeti vezetője, szakmai tudását tükrözik az elért eredmények, sikerek és díjak. A Kórus fennállásának 10. évfordulójára jelent meg első CD lemezük, valamint 2016-ban kiadásra került a második lemez. Mind a két hanganyagon a csoporthoz közel álló dalok hallhatók. A „Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztiválon, amely több éve zajló rangos esemény, a cikói Székelykórus több mint 10 éve képviseli Magyarországot. Ez a kulturális fesztivál minden évben más-más országban kerül megrendezése, és nincs párja Európában.
Elismerések:
ARANYPÁVA DÍJ: 2005. Pákozd, 2006. Kadarkút, 2008. Perkáta, 2013. Paks, (Országos népzenei találkozó és minősítő verseny az országos szint legmagasabb minősítését kapták), 2016. Orosháza
ARANYPÁVA NAGYDÍJ: 2006. Kadarkút, 2010. Győr,(Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA,- Országos Népzenei Gálaszintű Minősítő Aranypáva Nagydíjas verseny), 2016. Eger.
A Zombai Asszonykórus, és a cikói Székelykórus kapcsolata a mai napig nagyon baráti, fellépéseiken szorítanak egymásért, lélekben együtt vannak. A jó kapcsolat és a kórusok sikeres működéséhez nagymértékben hozzájárul művészeti vezetőjük, Szabóné Gáncs Tünde munkája és hitvallása. Feladatának nem csupán a dallam és szöveg betanítását tartja, hanem a lélek építését, emelését is.
2014-ben a szekszárdi Bukovinai Székelyek Egyesület felkérte a Népdalkör szakmai vezetőjének. Közel 5 éve dolgoznak már együtt, teveiben szerepel, hogy 2018-ban részt vesznek „minősítésen”, ahol majd bukovinai népdalokat adnak elő.
Medinán 3 éve megalakult a Citera szakkör, ahol népzenész férjével közösen ismertetik, szerettetik meg a gyerekkel, fiatalokkal a népzenét, népdalokat, fejlesztik tudásukat. Ennek a munkának gyümölcse a gyerekek lelkesedése és műsoraik sikere.
2014. évben a Decsi Gyöngyös-bokréta Asszonykórus művészeti vezetését vállalta. Másfél hónapi felkészítés, gyakorlás után vitte őket Egerbe, minősítésre, ahol Sárközi dalokat adtak elő, és az egyik legmagasabb elismerést, Aranypáva Díjat kaptak.
2014-ben Medinán megalakult a Miss-Sió egyházi kórus,melyhez örömmel csatlakozott, hiszen nem csak a népdalkörök szakmai felkészítését tartja a fő feladatának, hanem emellett 20 éven keresztül szerepelt többszólamú kórusokban is, szoprán szólamban. A kórusnak azóta is egyik meghatározó tagja.
Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság
7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13.
A Tolna Vármegyei Értéktár honlapja az Agrárminisztérium pályázati forrásából, a Hungarikum Bizottság támogatásával jött létre.