Szatmári Juhos László szobrászművész munkássága

Sokoldalúan képzett, tehetséges és markáns művészegyéniség, kimeríthetetlen és fáradhatatlan alkotó, erős közösségi elhivatottsággal. Az 1993-ban megalapított nemzetközi bronz szobrászati alkotótelep hosszú ideig biztosított közösségi teret, helyet a művészeknek, mely a második legnagyobb bronzöntő alkotótelep volt Magyarországon. Szakmai elismertsége túlnőtte az ország határait.

Szatmári Juhos László Szatmárnémetiben született, 1947. június 27-én.

Képzőművészeti tanulmányait Kolozsváron kezdte az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán (1968-71), majd áttelepülése után Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1972-75) fejezte be.

A művészek első hullámával érkezett az anyaországba 1971-ben. Jelenleg Szekszárdon él. Volt díszműkovács és grafikus a Dunai Vasműben, Rácalmáson klubkönyvtár vezető, Bogyiszlón rajztanár. A Csatári Kerámiaüzemben vezetőként dolgozott, a bonyhádi művelődési házban, majd ismét Szekszárdon az Úttörőházban tevékenykedett, ezt követően szabadfoglalkozású művészként próbált megélni.

Saját műhelyében többek között a város támogatásával 1993-ban hozta létre és másfél évtizedig működtette a Forma Symposion Nemzetközi Szobrász Művésztelepet, mely a viaszveszejtéses technikán alapult, s nyaranta számos magyar és külföldi művésznek biztosított alkotási lehetőséget, szakmai konzultációt, de emellett szállást és teljes ellátást is. A Forma Symposion a magyarországi művésztelep mozgalom fontos bázisává vált. A szekszárdi műhely az ezredvég, az ezredforduló időszakának szobrászatát kvalitásos, karakteresen jellemző vonásokkal felruházott munkákkal gazdagította. Szekszárd városa a művésztelepnek köszönhetően több alkotást tudhat magáénak: Az évezred kapuja (Csíkvári Péter terve alapján és a telep alkotó közösége domborműveivel), Camera Obscura (Csíkvári Péter terve alapján), Párhuzamosok találkozása. Tizennyolc éven át részvevője volt az Iserlohn-i Nemzetközi Szobrász Alkotóműhelynek is.

A jelentős energiákat felemésztő, a kortársak munkásságát gyarapító Forma Symposion szervezése és vezetése mellett Szatmári Juhos László felépítette önálló életművét is, amelyben a megrendelésre készített, köztérre állított vagy középületben elhelyezett monumentális kompozíciók mellett a hagyományos, de pontosan nehezen kategorizálható műforma, a kisplasztika vált központi jelentőségű alkotássá. Ám míg az emlékművek, az emlékszobrok, a portrék, a díszítő jellegű kompozíciók és a díszkutak körében – amelyek főként dunántúli településeken, kiemelten Tolna megyében, azon belül is Szekszárdon leltek végleges otthonra 1977-től napjainkig – nagy anyag- és technika-változatosságra (kerámia, fa, réz, műkő és bronz megmunkálására) lelhetünk. A kisplasztikák szinte kizárólag a bronzöntő technika alkalmazásával születtek meg.

Szatmári Juhos László állandóan alkot, gondolatban vagy papíron szinte a nap 24 órájában készülnek rajzai, szoborvázlatai, könyvillusztrációi. Kimeríthetetlen a kreativitása. Felmerül egy ötlet, s azonnal 15-20 rajza készül el lehetséges megoldásként. A kezdetekben jelentős volt festői munkássága is, majd a 2000-es évektől ezek ismét nagyobb hangsúlyt kaptak munkásságában. Az általa illusztrált könyvek száma több, mint tízre tehető (Kis Pál István, Szabadi Mihály, Wessely Gábor könyvei, „Költőket, s borokat kóstolgatok” címmel és Kézjegy antológia), de Wessely Gáborral közösen (rajz-vers párosításban) két könyvük is megjelent. Rajzolt borcímkéket. Szobrain, rajzain, festményein is megjelenik a csak rá jellemző fanyar humor, a vérbő életigenlés.

1976-tól tagja az országos szakmai szervezeteknek, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, majd 2002-től az MKISZ-nek és a MAOE-nak (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete). Munkásságáról – feleségével, Csuhaj Tünde tojásdíszítővel közös – művészeti album jelent meg, illetve egy grafikai mappa „Bor-mámor” címmel.

Művészeti tanulmányok:

1961-1966 Zene- és Képzőművészeti Gimnázium, Marosvásárhely

Mesterei: Hunyadi László szobrászművész, Izsák Márton szobrászművész, Nagy Pál festőművész

1968-1971 „Ion Andreescu" Képzőművészeti Főiskola, Kolozsvár

Mestere: Löwith Egon Márk szobrászművész

1972-1975 Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest Mestere: Mikus Sándor szobrászművész

1971 óta Magyarországon, 1976 óta Szekszárdon él.

Szimpzionok, művésztelepek:

1979 Faszobrászati Művésztelep, Wroclaw (Lengyelország)

1985 Faszobrászati Művésztelep, Lendva (Szlovákia)

1992 Bronzszobrászati Művésztelep, Haltern (Németország)

1993-2006 Kultur Symposion M, Iserlohn (Németország)

1996 Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep, Nyíregyháza-Sóstó

2012 Rotary jótékonysági művésztábor, Tiszadada

2013 Sólyomkővár (Románia)

2013 Miszla

2015 Rotary jótékonysági művésztábor, Nagybánya (Románia)

2019 Magyarpolány

Egyéni kiállítások

1976 Szekszárd

1980 Simontornya, Vármúzeum

1982 Szekszárd

1982 Bonyhád

1983 Baja

1985 Paks

1988 Paks

1989 Tolna

1991 Bonyhád

1991 Tamási

1994 Paks

1998 Csongrád

2000 Lisszabon (Portugália)

2002 Pécs

2003 Lisszabon (Portugália)

2004 Budapest, Ferencvárosi Pincegaléria

2004 Kaposvár

2005 Lisszabon (Portugália)

2005 Szekszárd, Vármegyeháza

2007 Szekszárd, Művészetek Háza

2010 Szekszárd, Babits Művelődési Központ

2011 Tamási, Tamási Galéria

2012 Lisszabon (Portugália) Instituto Superior de Psicologia Applicada (ISPA)

2013 Nagypall, Pincegalária

2013 Dombóvár, Művelődési Ház

2013 Tamási, Tamási Galéria

2013 Miszla 2014 Lisszabon (Portugália) ISPA

2015 Nagypall

2015 Szekszárd, Babits Művelődési Központ (családi kiállítás)

2016 Szekszárd, Babits Mihály Kulturális Központ

2019 Magyarpolány

2020 Magyarpolány

Közösségi megbízásra és magán megrendelésre készített művek:

1977 Pusztaszabolcs - temető - Katona emlékmű

1979 Tamási - Úttörőház - Kerámia dombormű

1980 Inowroclaw (Lengyelország) - Szarvas (fa)

1987 Lendva (Szlovénia) - Életfa (fa)

1987 Felsőnána - Tolna megye geometriai középpontja (fa)

1987 Ozora - 1848-as emlékoszlop

1988 Felsőnána - Kapcsolódás (fa)

1990 Bátaszék -II. Béla király (bronz dombormű)

1991 Seregélyes - II. Világháborús emlékmű (bronz)

1992 Bölcske - II. Világháborús emlékmű (réz)

1992 Nagykarácsony - II. Világháborús emlékmű (bronz)

1994 Szekszárd - Borkút (bronz)

1994 Szekszárd - I. Béla király (kerámia dombormű)

1996 Szekszárd - Állategészségügyi Állomás - Dr. Tormai Béla (bronz)

1996 Tolna - Széchenyi István (bronz)

1998 Tolna -II. Világháborús emlékmű (bronz, kő)

2000 Tolna-Mözs - Főtér -'56-os emlékmű (bronz)

2000 Szekszárd - Palánk, Csapó Dániel Középiskola - Szarvas és lány (bronz)

2001 Szekszárd, Balassa János Kórház - Gyámolítás (bronz)

2001 Szekszárd -Az évezred kapuja (kollektív munka) (bronz, kő)

2002 Szekszárd, OTP - Pénzverő (bronz)

2003 Iserlohn (Németország), Zeneművészeti Iskola - Első hegedűm (bronz)

2005 Szekszárd, Művészetek Háza - Holocaust emlékmű (bronz)

2009 Szekszárd - Tolna megye 1000 éves (bronz)

2011 Lisszabon (Portugália), ISPA Egyetem - Búvár (bronz)

2013 Lisszabon (Portugália), Benfica Stadion - Guttmann Béla (bronz)

2014 Sióagárd - Bözsi néni (bronz)

2017 Bogyiszló -'56-os emlékmű

2017 Csikóstőttős, Büszkeség-pont” – 1956-ra emlékezve (bronz)

2020 Bonyhád, Tolna megyei németek elhurcolásának és elűzetésének emlékműve (kő, bronz)

2021 Csikóstőttős, - Turul - összetartozás emlékmű (bronz )

2021 Bonyhád, emlékmű a szovjet kényszermunkára elhurcolt bonyhádi lakosok emlékére

Források:

www.tolnaart.hu/juhos

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1ri_Juhos_L%C3%A1szl%C3%B3

http://www.kaposart.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=43&Itemid=69

o Marton Zsuzsa-Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképvázlatok egy Tolna megyei tudományos és művészeti lexikonhoz. Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 1990.

o Mai magyar érem. Szerkesztette: Neményi Andrásné. Budapest, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Érem Szakosztálya, 2002.

o Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6

o Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.

o Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. Szatmárnémeti, Szent-Györgyi Albert Társaság, 2004. (Otthonom Szatmár megye 20.)

o XVI. Országos Kisplasztikai Biennálé. Szerkesztette: Sárkány József. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 1999. (Janus Pannonius Múzeum Művészeti Kiadványai 89.)

o Művészek és tárlatok a Simontornyai Vármúzeumban 1975-1995. Szerkesztette: Takács Mária. Simontornya, Simontornyai Vármúzeum, 1995.