Tinódi Lantos Sebestyén írói munkássága

Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, Sárbogárd, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.

Első fennmaradt műve a Jáson históriája, 1535 és 1539 között keletkezett Dombóváron. Ekkor tartózkodott hosszabb ideig a „Gólyavárban”. E műből következtethető, hogy egy ütközetben megsebesült és további hadi szolgálatra alkalmatlanná vált. A versfőkben ezeket olvashatjuk: „Tinódi Sebestyén deák készítette, midőn balkezét Dombóváron nehéz seb gyötörte” 1542-43-ban Tinódi megint a környéken tűnt fel, Dáró várában, amely szintén Werbőczy Imre tulajdonában volt, a dombóvári vártól látótávolságra, ma Jágónak község határában található a helye. Itt írta 1543-ban „Werbőczy Imrének „Kászon hadával kozári mezőn viadalja” című históriás énekét, melyben az 1542. március 25-én a kozári (ma Egyházaskozár, Baranya megye) mezőn lezajlott csatát írja le. A mű 1554-ben Kolozsváron jelent meg nyomtatásban a „Cronica Tinódi Sebestyén szörzése” című énekgyűjteményében.

Tinódi Lantos Sebestyén nevét utca őrzi városunkban, 2000-ben emlékművet állítottak tiszteletére, mely Raffay Dávid szobrász alkotása. A Művelődési Házat Tinódi Háznak nevezték el 2015 augusztusában, valamint a Városi Könyvtárat Tinódi Könyvtárnak 2017.március 03-án. A Tinódi Ház és Könyvtár melletti járda szakaszon, a dombóvári Hírességek útján, a dalnok képzelt portréja fogadja az érkezőket, melyet Virág Kristóf dombóvári születésű fiatal művész készített. A Hat Vár Hat Rád középkori- forgatag országos népszerűségnek örvend.

A Dombóvári Helytörténeti Múzeumban látható Varga Gábor szobrászművész hármas tagolású kompozíciója, amely korhűen ábrázolja Tinódi csatáját, sebesülését, felépülését és azt követő vigadalmat.

Tinódi felkereste az egyes várostromok színhelyeit és a legapróbb részletekig összeszedte az ostromra vonatkozó adatokat. Számos érdekes mozzanatról csak az ő énekeiből értesülhetünk. Dokumentumértékű históriáival későbbi korok íróinak szolgáltatott gazdag témakört és történelmi ihletforrást. Például Vörösmarty Mihály Eger című elbeszélő költeménye, Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok, Arany János Szondi két apródja című balladája is Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekein alapul.

„ Igazmondó jámbor vitézöktül, kik ez dolgokban jelön voltanak, érteköztem: sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamisat be nem írtam, - az mi keveset írtam, igazat írtam…”

Bibliográfia:

Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról, https://hu.wikipedia.org/wiki/Tin%C3%B3di_Lantos_Sebesty%C3%A9n,

http://dombopedia.hu/adatbazisok/jeles-szemelyek/tinodi-lantos-sebestyen.html

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-8-osztaly/a-historias-enek/tinodi-elete-muvei Dr. Pap Norbert: Városunk Dombóvár a kezdetektől napjainkig