Várrom

Werbőczi várnak is emlegetik a döbröközi várromot, ahol Tinódi Lantos Sebestyén is sokat tartózkodott és éneket szerzett Werbőczy Imre Kászon bég felett aratott győzelméről. Werbőczi itt kelt egybe 1532-ben Szekcsői Herceg Katalinnal.

Döbrököz valószínüleg már az Árpád-házi királyok idejében is lakott volt. A földvárat talán Apor, vagy Szák nemzetség építhette, ezt IV. Béla rendelkezésére erősítették kővárrá.

Első hivatalos említése egy 1309-ből való oklevélen található, mint végvárat említik. Elsőként a lázadó Héder nembeli Kőszegi családé volt, akiknek birtokait a lázadás leverését követően Károly Róbert felosztotta a Varsayak és Himfyek között. Később a Lackfyaké, majd királyi tulajdon. Rozgonyi 1437-ben zálogként szerezte meg, amit Újlaky Miklós később elfoglalt. A vár aztán a Szerecsenekhez jutott, akiknek utolsó családfője halálakor özvegye, Szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. A döbröközi várban tartották a mennyegzőt 1532-ben, amióta a várat Werbőczy várnak emlegetik.

Werbőczy István halálát követően Imre fia 1542-ben sereget toborzott és Kászon basa csapatát a kozári csatamezőn győzte  le.

Tinódi Lantos Sebestyén Döbröközön írta meg első haditudósítását, mely az 1542-es kozári ütközetben résztvevő Werbőczi Kászon bég seregei fölött aratott győzelméről szól.

Ebben az időben Döbrököz a török elleni harcok egyik legjelentősebb dunántúli központja volt. A vár aztán török kézre került 1687-ig, majd  a vár a török időket követően jelentőségét vesztette.

A XVIII. századtól Döbrököz az Esterházy családé volt. A rácok távozása után szinte teljesen kihalt települést  1712-ben Cserénfai István újratelepítette. A várat a XVIII. században még magtárnak használták, majd ahogy a település fejlődésnek indult, a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották, a helyiek beépítették házaikba. Döbrököz utolsó tulajdonosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét. 

A mai is látható faltöredékek a Kapos folyó partján állnak, egy kiemelkedő dombon. Valamikori alaprajzát csak a terep kiemelkedési mutatják. Három magasabb téglacsonk idézi már csak az egykor volt szebb napokat.

Forrás: http://www.dobrokoz.hu/werboczy-var.html