Varsádi Tájház

A közel 800 éves, és a törökök kivonulása után elnéptelenedett Varsádot 1713-1786 között mezőgazdasággal foglalkozó hesseni evangélikus németek népesítették be. A Varsádi Tájház híven őrzi és mutatja be az utókor számára a valaha Varsádon élt német nemzetiség mindennapi életkörülményeit, valamint egy szoba berendezése betekintést ad a székely és felvidéki családok életkörülményeibe.

A három szobából, konyhából, füstölőből, kamrából és padlásfeljáróból álló, 1884-ben épült tájház vertfalu, részben még fellelhető díszes homlokzata felett kontyolt tető ékesíti. Az utcafront felőli és a hátsó szobát sváb bútorokkal, míg a középső helyiséget székely és felvidéki berendezési és használati tárgyakkal rendezték be. A konyha is a svábság életét mutatja be. A lakóépülettel szemben található az egykori kovácsműhely épülete, amelyben a mindennapi életben használt szerszámok és használati tárgyak kaptak helyet. A lakóépület folytatásaként található a fészer, benne egy jó állapotú szekér, valamint a mezőgazdaságban használatos eszközök sorakoznak. Ennek fala vályogból épült, de a közvetlenül mellette található istállóé már Varsádon készült téglából. Az istállóban a jászolon kívül lószerszámok is láthatók. A hátsó udvaron ún. hidas disznóólak állnak. Az udvar részét képezi a „Góré”, mely egy fa szerkezetű, cserepes tetővel ellátott, jellemzően csöves kukorica tárolásra használatos építmény. Ugyancsak itt található egy fából készült galambdúc is. Az épületet, ezt a jó állapotban megőrzött régi „sváb” házat 2006-ban vásárolta meg a községi önkormányzat eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal együtt, így hitelesen mutatja be a századelő varsádi lakosainak mindennapjait.

Forrás:

https://www.varsad.hu/?module=news&action=show&nid=62814#MIDDLE

Heinrich Weissenberger: Ein Dorf, Ein Heimat, Unsere Heimat című könyve