Wosinsky Mór (1854-1907) római katolikus pap, régész, múzeumigazgató munkássága

A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulására, így régészeti anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is nagyon fontos része. Wosinsky Mór régészeti munkájának eredménye e kultúra felfedezése, mely nevét a felfedezés helyéről kapta és „lengyeli kultúra” néven vált ismertté a világban.

Wosinsky római katolikus pap, régész, múzeumigazgató. Lengyel nemesi család sarja. Wosinsky József, Glatz Katalin gyermeke, aki Tolnán született 1854. március 8-án. Tanulmányait a kalocsai gimnáziumban kezdte meg, s miután a papi pálya mellett döntött, Pécsett folytatta. 1877. augusztus 15-én szentelték pappá, előtte 1872-től a Gödrén segédlelkész. Káplánként Aparra került 1879-ben, ahol felkelti gróf Apponyi Sándor figyelmét. Az ő közbenjárására a pécsi püspök 1881-ben kinevezi Lengyel plébánosává. 1885-ben Závodra kerül, majd 1887-től újra Aparon plébános. 1894-től Szekszárd-belváros plébánosa.

Lengyelben történt tartózkodása idején a falutól mintegy 5 km-re erődítményre utaló nyomokat találtak Apponyi Sándor gróffal, amit elkezdett feltárni. Első ásatását Szárazpusztán (ma: Szárász, Baranya megye) végezte, amit a Lengyel határában található „Töröksánc”-on folytatott, megkezdve régészeti munkásságát. A helyszínen neolitikum korabeli leleteket talált, az úgynevezett lengyeli kultúra emlékeit. Az itt megkezdett ásatásokat – immár egyre bővülő szaktudással – hét éven át folytatta.

Mivel a megyének múzeuma nem volt, a leletek nagy része az Apponyiak házi múzeumába került. Később Tolna megye több településén is sikeres ásatásokat folytatott, többek között Alsónyéken, Bátaapátin, Cikón, Gerjenben, Kölesden, Murgán, Nagymányokon, Regölyön, Varasdon és Závodon.

1895-ben Tolna Vármegye Törvényhatósági Bizottságának ülésén felajánlotta saját, ötezer darabból álló, illetve Apponyi Sándor régiséggyűjteményét múzeumalapítás céljára. Ezzel Szekszárdon megalakult Tolnavármegye Múzeuma, Wosinsky elnökletével pedig a Vármegyei Múzeumi Bizottság.

Az első kiállítást 1899-ben nyitották meg, melyet a gimnázium nyolc termében helyeztek el. 1901-re a múzeum önálló épületet kapott és elkészült a ma is álló múzeumpalota.

Wosinsky több külföldi tanulmányúton is részt vett (többek között Skandinávia, Görögország, Egyiptom, Zichy Jenő közép-ázsiai expedíciója). Több magyar és idegen nyelvű szakmai ismertetést is közölt. Jelentős múzeumszervező tevékenysége, amelyben nagy hangsúlyt fektetett a múzeum közművelődési tevékenységére is.

A múzeumok és könyvtárak országos felügyelőjévé nevezték ki 1901-ben. Több magyar és külföldi tudományos társaság tagjává választották: 1889-ben az MTA Archaeológiai Bizottságának, 1890-ben a müncheni Antropológiai Társulatnak, 1891-ben pedig a római Arcadia Akadémiának. 1902-ben az MTA levelező tagjává választották. Az Országos Etnographiai Társulatban a paleantológiai osztály előadója.

1907. február 22-én bekövetkezett váratlan halála - 41 fokos lázzal és tüdőgyulladással küszködött hosszú időn át -, hatalmas veszteség volt a megye tudományos életében. Tolnán a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Szekszárdon és Tolnán közterületek őrzik nevét. Tolnán általános iskolát neveztek el róla. A szekszárdi múzeum 1989-től viseli nevét.

A Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság 2023-ban Wosinsky Mór munkásságát kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette.

Publikációi:

• 1884 Lourdes csoda-eseményei. Lassare Henriktől. Magyarítva a franczia eredetinek tizedik kiadása után. Budapest. (Folytatása és II. kötete «Francziaország lourdesi kegyhelyeinek.»)

• 1886, 1890 Leletek a lengyeli őskori telepről. Budapest. I. II. Öt horganyedzésű térképpel és 438 ábrával. (Németül: I., II., k. Budapest, 1888., 1890. Öt térképpel és 562 ábrával, a III. kötete is megjelent. Bpest, 1891. 36 ábrával. Pulszky Ferencz írt hozzá előszót.)

• 1888 Karczolatok dán- és svédországi utamról. Szekszárd.

• 1888 Keleti utam emlékei. Budapest.

• 1890 Nagymányoki népvándorlás kori sírlelet. Archaeologiai Értesítő 10

• A bonyhádvidéki bronzlelet Archaeologiai Értesítő

• 1891 Ásatások Gerjenben (Tolna m.). Arch. Ért. 11

• 1891 A kaposvölgyi népvándorláskori üst Arch. Ért. 11

• 1892 Gerjeni ásatások 1891-ben. Arch. Ért. 12

• 1894 A varasdi (Tolna m.) népvándorláskori sírmezőről. Arch. Ért. 14

• 1894 A czikói népvándorláskori sírmező. Arch. Köz. XVII

• 1896 Tolna vármegye története. Kiadja a vármegye közönsége. I. és II. kötet. Tolna vármegye az őskortól a honfoglalásig.

• 1896 A závodi sírmező. Arch. Ért. 16

• 1896 Regölyi leletekről. Arch. Ért. 16

• 1903 Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. Budapest. Értekezések a Történeti Tudományok köréből XX. 1.

• 1904 Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége

• 1907 Bertrand Sándor, a m. tudom. Akadémia kültagjáról. Budapest. (Emlékbeszédek. XII. 8.)

Források:

http://wmmm.hu/rolunk/a-muzeum-igazgatoi/wosinsky-mor-tolna-1854-szekszard-1907/

http://www.kagylokurt.hu/11735/sorozatok/wosinsky-mor.html 2020. 12. 08.