Agrár- és élelmiszergazdaság

Agrár- és élelmiszergazdaság
az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat-és növényfajták;

ATTALAI TÜKRÖS TÁJPONTY

Európa szerte és hazánkban is méltán híres az attalai tenyészponty. A II. Világháborúban teljesen kipusztult, de később sikerült újra kitenyészteni.

TENGELICI KISLÓ

A Tengelici kisló, bár ma már nem tenyésztik, amíg létezett, az egész ország területén ismert és elismert fajta volt a

Kisvejkei Zamatos

A Völgység Kincse Szociális Szövetkezetet helyi gyümölcstermelő gazdák hozták létre, akik 300 hektár gyümölcstermő földterületen gazdálkodnak. Több éve készíttetnek alapanyagukból

Pincefalu

A település egyik legfőbb értéke a több mint 500 pincéből és pincesorokból álló pincefaluja, amelyet szépen gondozott szőlőültetvények vesznek körül.

Cikta juh

A cikta juh a török uralmat követően a betelepített németajkú lakossággal került hazánkba. Elsősorban Tolnában és Baranyában volt elterjedt. A

Magyar díszposta galamb

Nagydorogon és környékén évszázados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek. Tolna megyében működik a legnépesebb tenyésztő egyesület. A Magyar díszpostát a leírások

Paksi siller

A siller bor nem egy szőlőfajtára utal, nincs olyan, hogy siller szőlő. A bor se nem rozé, se nem vörös.

Paksi pincefalu és dunakömlődi pincesor

Pakson és Dunakömlődön az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg

Rákóczi János munkássága és a Rákóczi-túrós

A Rákóczi-túrós néven ismert sütemény 1958-ban robbant be a köztudatba, amely halhatatlanná tette Rákóczi Jánosnak, Felsőleperd fiának nevét. Ma is

Magyar Rapszódia desszert család

A Magyar Rapszódia desszert család egy kézműves bon-bon különlegesség Liszt Ferenc emlékére. A valódi csokoládéburok a Magyar táj jellegzetes gyümölcsei

Pincefalu

A török alatt elnéptelenedő települést a 18. század elejétől kezdték újranépesíteni. A betelepülőknek megígérték, hogy hét évig adómentesen termeszthetnek szőlőt.

Szabatonpusztai tehénistálló

Szabatonpuszta egy Isten háta mögötti hely a megyében. A 18. és a 19. század folyamán a gyönki Magyary-Kossa család birtokának

A végére értünk...