Európa szerte és hazánkban is méltán híres az attalai tenyészponty. A II. Világháborúban teljesen kipusztult, de később sikerült újra kitenyészteni.
A Tengelici kisló, bár ma már nem tenyésztik, amíg létezett, az egész ország területén ismert és elismert fajta volt a
A Völgység Kincse Szociális Szövetkezetet helyi gyümölcstermelő gazdák hozták létre, akik 300 hektár gyümölcstermő földterületen gazdálkodnak. Több éve készíttetnek alapanyagukból
A település egyik legfőbb értéke a több mint 500 pincéből és pincesorokból álló pincefaluja, amelyet szépen gondozott szőlőültetvények vesznek körül.
A cikta juh a török uralmat követően a betelepített németajkú lakossággal került hazánkba. Elsősorban Tolnában és Baranyában volt elterjedt. A
Nagydorogon és környékén évszázados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek. Tolna megyében működik a legnépesebb tenyésztő egyesület. A Magyar díszpostát a leírások
A siller bor nem egy szőlőfajtára utal, nincs olyan, hogy siller szőlő. A bor se nem rozé, se nem vörös.
Pakson és Dunakömlődön az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg
A Rákóczi-túrós néven ismert sütemény 1958-ban robbant be a köztudatba, amely halhatatlanná tette Rákóczi Jánosnak, Felsőleperd fiának nevét. Ma is
A Magyar Rapszódia desszert család egy kézműves bon-bon különlegesség Liszt Ferenc emlékére. A valódi csokoládéburok a Magyar táj jellegzetes gyümölcsei
A török alatt elnéptelenedő települést a 18. század elejétől kezdték újranépesíteni. A betelepülőknek megígérték, hogy hét évig adómentesen termeszthetnek szőlőt.
Szabatonpuszta egy Isten háta mögötti hely a megyében. A 18. és a 19. század folyamán a gyönki Magyary-Kossa család birtokának