Ipari és műszaki megoldások

Ipari és műszaki megoldások
az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;

Magyar atomenergetikai szaktudás

A Paksi Atomerőműben a technológia mellett az oktatás is folyamatosan fejlődik. Mára már sok tekintetben a világon is egyedülálló oktatási

Paksi Atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpont és Atomenergetikai Múzeum

Az atomerőmű látogatóközpontja 1995-ben kezdte meg működését. Paksi Atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpont Az atomerőmű látogatóközpontja 1995-ben kezdte meg működését. Az

Gizella hengermalom

A megelőző esztendőkben még nagyon leromlott állagú épület elárvultan várt jobb időkre. Az országjáró kirándulók számára azonban még abban az

Szeszgyár

A Szeszgyár épületcsoportja a falu legkülső házaitól mintegy fél kilométerre helyezkedik el. Középen található maga a háromszintes gyárépület, amelyet a

Rittinger-féle tutyiműhely

2012-ben visszakerült a városba az addig az óbudai Goldberger Textilipari Gyűjteményben megőrzött, az egyik legtovább működő hazai textilmanufaktúra. A tutyi

Cserénygáti vízimalom

A város szélén, a központtól mintegy két kilométerre déli irányban szabadon áll az 1912-es esztendő óta a Cseringát patak mellett

Beszédes József-híd

1928–1930 között épült. Tervezője Kossalka János műegyetemi tanár volt. A hidat 1930 novemberében adták át a forgalomnak. Kezdetben csak közúti

Borjádi sörét-torony

A borjádi sörétgyár a megye legrangosabb ipari műemléke. Az egykor impozáns épületet Pichler Gusztáv építtette és üzemeltette saját birtokán. Ő

Sió-torkolati árvízkapu

2014-ben már negyvenéves lett a Sió-torkolati mű, amelyhez a legközelebbi település Bogyiszló. Az 1956-os jeges árvíz után határozták el a

Szent László-híd

A híd Szent László király, Szekszárd város védőszentjének nevét viseli. Szekszárdtól északkeletre köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv

Selyemgubóraktár

A tolnai Selyemgubóraktár a 2009-es esztendőben került fel az ipari műemlékek jegyzékére, és kapta meg méltó helyét a magyar ipartörténeti

Selyemgyár és ipartörténeti gyűjtemény

Bezerédj Pál kezdeményezésére 1898-ban fogtak a Tolnai Selyemfonógyár építéséhez. A magyar állam tulajdonában álló gyárban az üzemszerű termelés 1900-ban indult.

A végére értünk...