Bukovinai székely szülők gyermekeként, de már Magyarországon született, felmenői az Istensegíts nevű faluból származnak. A családban nagy hagyománya volt a
Horváth Tibor országosan is elismert kékfestő népi iparművész, a Népművészet Mestere, aki a mesterség elkötelezett híveként, kiemelkedő értékteremtő és értékőrző
Madocsa község táncos és népszokásai, nyelve, hagyományai bár sok mindenben egyeznek a Kalocsai, a Tolnai-Sárköz és a Mezőföld falvaiban élőkével,
Dr. Földvári József Attalából vonattal járt Kaposvárra, ahol gimnáziumi tanulmányait folytatta. 1946–1950 között a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán
Bodor Árpád keresztlevelén ez áll: „a gyermek neve: Laufer Róbert István Árpád”. 1929. január 25-én született. A mindannyiunk által ismert
Mezőtúron született 1958-ban. Tanulmányozta az alföldi, később a dunántúli fazekasságot is. Gerjenbe 1980-ban költözött. Munkássága sokrétű. Tálaló- és sütőedények, butéliák,
Bukovinai székely szülők tizedik gyermekeként született 1955-ben Szekszárdon, Kakasdon él. A családi tűzhely melegénél tanulhatta meg szüleitől a székely tréfákat,
Staub Ferenc autodidakta festőművész volt. Mint asztalossegéd 1930-tól 1935-ig Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. Kedvelt témája volt a tolnai táj
Bezerédj Amália a reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Beszélt németül, angolul, franciául és latinul, kiválóan játszott hárfán és zongorán.
A pille a Kapos – Koppány vidék jellegzetes fejfedője, mely a 19. század második felétől vált e vidék jellegzetes darabjává.
Hazánkban a víz alatti régészeti kutatás a Bölcskei római kori kikötőerőd feltárásával kezdődött, Gaál Attila szakmai vezetésével. Előzménye egy 1973-as
Tatai Ernő 1956-ban született a Tolna megyei Bonyhádon, most Tevelen él. Hobbi szinten kezdett foglalkozni a hangszerkészítéssel, amit a zene