Mezőtúron született 1958-ban. Tanulmányozta az alföldi, később a dunántúli fazekasságot is. Gerjenbe 1980-ban költözött. Munkássága sokrétű. Tálaló- és sütőedények, butéliák,
Staub Ferenc autodidakta festőművész volt. Mint asztalossegéd 1930-tól 1935-ig Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. Kedvelt témája volt a tolnai táj
Bukovinai székely szülők tizedik gyermekeként született 1955-ben Szekszárdon, Kakasdon él. A családi tűzhely melegénél tanulhatta meg szüleitől a székely tréfákat,
Bezerédj Amália a reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Beszélt németül, angolul, franciául és latinul, kiválóan játszott hárfán és zongorán.
A pille a Kapos – Koppány vidék jellegzetes fejfedője, mely a 19. század második felétől vált e vidék jellegzetes darabjává.
Tatai Ernő 1956-ban született a Tolna megyei Bonyhádon, most Tevelen él. Hobbi szinten kezdett foglalkozni a hangszerkészítéssel, amit a zene
A regölyi földvár vagy sánc, szorosan kapcsolódik a település múltjához. Hazai viszonylatban is jelentős történelmi emlék és számtalan kiemelkedő régészeti
A Pörbölyi Népdalkör és Citerazenekar elődje a hagyományőrző együttes dalos kedvű asszonyaiból szerveződött 1982-ben. Első komoly megmérettetésükre 1987-ben Dombóváron került
A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori
László László az Izményi Népi Együttes prímása, korának legismertebb népzenésze. Fontos szerepe volt a Bartina együttes sikereiben. 1980-ban megkapta a
Széchényi Sándor több mint 21 évig töltötte be Tolna vármegye főispáni tisztét. Tevékenységét elismerve Ferenc József 1906-ban a főrendi ház
A nagy értékű freskót 1943-ban Gebauer Ernő festőművész készítette 3000 pengőért. A főoltárképet özv. Varga Józsefné 4000 pengős adományából fedezték