Báta

Tolna és Baranya megye határán, a Szekszárdi-dombság Dunára lefutó dombvonulatának lábánál mintegy 5 km hosszan elnyúló zsáktelepülés. Bátaszék és Mohács között az 56. számú főútról közelíthető meg, valamint Pörböly felől kerékpárral a Duna védgátján. Keletről a Duna-folyam és a Gemenci-erdő határolja. keleti része a Duna egykori és jelenlegi árterületéhez tartozik, amely a Gemenci-erdő egy része, és a Duna–Dráva Nemzeti Park révén országos szintű természetvédelmi oltalom-alatt áll.

Szent Mihályról elnevezett római katolikus plébániatemplom

IV. Jenő pápa 1434-ben a települést Zsigmond király kérésére búcsújáróhellyé nyilvánította, aminek nyomán Báta a későközépkorban Magyarország egyik legismertebb búcsújáróhelye

Szent Vér Kegytemplom

A Szent László által alapított bátai apátság múltja sajnos ma már csak a legendák és mondák homályába vész. 1526-ban II.

Nepomuki Szent János-szobor

Egykor a nagy folyam szabályozása előtt az itt lakók életmódját elsősorban a Duna, a Sárvíz és a Báta folyó, valamint

Református templom

Az épületet az 1828-ban emelt, majd az 1849-es tűzvészben leégett templom helyén az 1850-es években historizáló stílusban emelték. Báta Alszög

Dér Józsefné Stigler Teréz szövő, tojásfestő, 1893-1974

Bátán 1908-ban született és1974-ben halt meg az ismert szövőasszony, tojásfestő. A Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezetnek egyik alapító tagja volt. Ő

Bátai Szent Vér kegyhely

A Szent Vér csodája 15. század elején nagy hírt szerzett a bátai apátságnak, országszerte ismertté tette. Királyok, főurak zarándokoltak Bátára

Halászház

A Halászház épülete már egy emberöltővel korábban állt, mint a Tájház, amellyel párban a hagyományos bátai életmód méltó bemutató helyszínei.

Faszéngázos szivattyútelep

A Sárköz belvizeinek elvezetésére a Sárvíz torkolatánál 1879-ben háromnyílású zsilipet készítettek, ami azonban a felgyülemlett belvizet gravitációsan nem tudta elvezetni.

Fekete Gólya Ház

Bátán a népesség negyedét adó református lakosság a falu alsó részén építette fel templomát és iskoláját. A tanítói lakásból és

Tájház

A Tájház állandó kiállításon mutatja be a Duna szabályozását követő időszakban kialakult paraszti portát, életmódot, népviseletet, népművészetet. Leggazdagabb anyaga a