Bölcske

Bölcske
Bölcske község Tolna megye Paksi járásában. Területe a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők körülményeit a mai napig nagyban meghatározza a Duna. A földrajzi sajátosságok közül említésre érdemes továbbá a tájból kiemelkedő, a falu lakói által „hegynek” nevezett, de inkább csak szelíd domboknak tekinthető vonulat, amelyen a középkorban még több apró falucska volt.

Bölcskei víz alatti régészet és kőtár

Hazánkban a víz alatti régészeti kutatás a Bölcskei római kori kikötőerőd feltárásával kezdődött, Gaál Attila szakmai vezetésével. Előzménye egy 1973-as

Pincefalu

A település egyik legfőbb értéke a több mint 500 pincéből és pincesorokból álló pincefaluja, amelyet szépen gondozott szőlőültetvények vesznek körül.

Bölcskei nőszirmos

A Bölcskei nőszirmos Természetvédelmi Terület két nagyobb, geomorfológiájában és vegetációjában teljesen eltérő területegységből áll. A védett terület nagysága: 111,16 ha

Szent András-pusztai Kápolna

A Jézus Szíve tiszteletének emelt családi kápolna eredetileg a Nagy család kultikus építményeként épült, mely a család kriptájának is helyet

Szent András-pusztai Szakáts-kastély és melléképületei

A kétszintes klasszicista stílusú kúriát a 19. század közepén építette a Nagy család. A birtok későbbi tulajdonosa Szakách Ernő országgyűlési

Római katolikus templom

A főút mellett kisebb dombon szabadon álló, egyhajós, déli homlokzati tornyos templom, nyeregtetővel, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, a

Református iskola

A református templommal szemközti telken, utcavonalon szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Az átalakított utcai homlokzatának közepén oszlopos,

Református templom

A település központjában szabadon álló, egyhajós templom, Ny-i homlokzata elé kilépő toronnyal, a hajónál keskenyebb, íves apszissal, a D-i oldal