Bonyhád

Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

Lőrincz Etel textilművész munkássága

Bukovinai székely szülők gyermekeként, de már Magyarországon született, felmenői az Istensegíts nevű faluból származnak. A családban nagy hagyománya volt a

Bonyhád
Kulturális örökség

Bonyhádi Képzőművészeti Kör tevékenysége

A Bonyhádi Képzőművészeti Kör egy 1948/1949-től napjainkig folyamatosan működő informális alkotói közösség, amely indulásakor szorosan kapcsolódott a Bonyhádi Petőfi Sándor

Bonyhád
Kulturális örökség

Magyartarka szarvasmarha

A régebbi nevén magyar pirostarka kettős hasznosítású (tej- és hústermelő), Magyarországon kialakult marhafajta, amely törvény által is védett. A 19.

Bonyhád
Agrár- és élelmiszergazdaság

Bukovinai székelyek élő népművészete

A 18. század utolsó évtizedeiben Székelyföldet elhagyva a soknemzetiségű Bukovinában alapítottak magyar falvakat a bukovinai székelyek, ahol létszámukat megsokszorozták. Andrásfalva,

Bonyhád
Kulturális örökség

Bukovinai székely betlehemes, a csobányolás

A Jézus születését megjelenítő dramatikus szokás eredetileg házaló népi színjáték volt, amelynek mára főként színpadon, iskolákban, szabadtéren vagy akár templomokban

Bonyhád
Kulturális örökség

Lőrincz Aladárné Molnár Vilma szövő, sz. 1929

Bukovinai székelyként 1929. december 12-én született Istensegítsen. Tanítómesterei édesanyja, később anyósa lettek. Az országos figyelem számára tehetségével az 1960-as évektől

Bonyhád
Kulturális örökség

Fábián Mártonné Kásler Balbina szövő, 1928-2011

Bukovinai székelyként 1928. január 27-én született Andrásfalván. Családja viszontagságos útja végén a Bonyhádhoz közeli Lengyelen telepedett le. A szövést édesanyjától

Bonyhád
Kulturális örökség

Rinaldi-ház (régi községháza)

A bonyhádi főtér keleti utcavonalán szabadon álló épület, amely a 19. század elején klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban készült. T-alaprajzú

Bonyhád
Épített környezet

Műemlék lakóházak (Perczel Mór utca 2., 4. és 18.)

Bonyhád belső történelmi magját a városban és külső részein álló kéttucatnyi műemléképület körébe tartozó több lakóház is gazdagítja. Ezek a

Bonyhád
Épített környezet

Bonyhádi zománcáru és zománcedény

Bonyhád nemzetközi hírű üzemét 1909-ben alapították és jegyezték be. Nemzetközi hírnevét a zománctábla-gyártással szerezte meg, ennek is köszönhette 1926-ban a

Bonyhád
Ipari és műszaki megoldások

Perczel-kúria (Perczel Mór utca 9.)

A Perczel család József révén került Bonyhádra, aki 1743-ban vásárolt itt birtokot, amelyen azután az L-alaprajzú, kezdetben földszintes kúriát, a

Bonyhád
Épített környezet

Perczel-kúria (Buki-ház, Perczel Mór u. 11.)

Hajdanán az utca mellette lévő telkén, a 9. szám alatt álló, kezdetben földszintes, majd emeletessé bővített kúria szárnyrésze volt, annak

Bonyhád
Épített környezet

Nincs több találat...