Dunaföldvár

Dunaföldvár
Dunaföldvár a Duna jobb partján fekszik, szinte az ország közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak találkozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomópontjává avatta a kisvárost. A település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A honfoglalás kori „falucska” szerencsés fekvése és a nagy vonzáskörzete révén indult fejlődésnek.

Rozmaringos Udvarház

A ház történetileg, építészetileg és néprajzilag is igen jelentős, az egykori vár területén álló, 1800-as években épített, többfunkciós barokk épület,

Dunaföldvári gyógyvíz

A Duna-parti kisvárosok sorában nem soknak van olyan hosszú és szép partszakasza, mint Dunaföldvárnak. A hídfő alatti részen itt található

Dunaföldvári vásár

Földvár fontos dunai átkelőhely volt és mezővárosnak számított. A településnek ezt a jogállását I. Lipót király 1703. évi rendelete erősítette

Csepeli István faragó, sz. 1945

Az 1945-ben született faragóművész több évtizede Dunaföldváron él. Kétszáz esztendőre visszanyúló újpesti asztalos család leszármazottjának vallhatja magát. Ilyen családi előélettel

Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet

A tizenkét mozaikból álló védett terület egyik része kiterjed Dunaföldvár külső területeire is. Tolna és Fejér megye határán több védett

Lakóház

Dunaföldvár több lakóháza mutatja a 19. századi polgárosodás jeleit. A közülük egyedül műemléki védelmet élvező Béke téri 1860 tájékán épült

Beszédes József-híd

1928–1930 között épült. Tervezője Kossalka János műegyetemi tanár volt. A hidat 1930 novemberében adták át a forgalomnak. Kezdetben csak közúti

Református templom

A templomot 1863-ban emelték, és még a 19. század végén historizáló neoromán stílusban át is alakították. Az egyhajós épület az

Református parókia

A reformátusság a város belső főútvonalának a Belvárosba vezető mellékutcájában alakította ki hitéleti centrumát. A református templomhoz toldalékként gyülekezeti termet,

Görögkeleti templom

A Szentlélek eljöveteléről nevezett templomot klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban 1788-ban emelték. A környéken 1718 után letelepülő görög közösség építette

Vár

A város egykori központjában a Duna fölé emelkedő magaslaton áll. A folyó felől tégla várfalak veszik körül. Az erődítmény magját

Szent Rókus-kápolna

Az úgy nevezett Rókus-pincék között áll szabadon a kápolna, amelyet 1742-ben emeltek ide barokk stílusban. Többször, így az 1843-as és

Nincs több találat...