Felsőnyék

A község a Tolna – Fejér – Somogy hármas határ tolnai csücskében helyezkedik el. A honfoglalás-kori Nyék törzs nevét hordozza. Lakott volt már a Római birodalom idején is (Fortiana). A faluból, vagy közvetlen környezetéből származik Méliusz Juhász Péter, az első debreceni református püspök; Vas Gereben, de itt bujkált Deák Ferenc 1849-ben. Felsőnyék mezőgazdasági jellegű település. A dunántúli dombok ölén, a Várhegy lábánál terül el, híres a bora.

Deák-pince

A pince építészeti értékként sem lebecsülendő, igazán nevezetessé azonban főleg a hozzá kötődő legenda teszi. Az 1848-49-es szabadságharc bukását, a

Felsőnyék
Épített környezet

Kolláti-rét

A Petőfi utcát jobbra folytató földút vezet a rétre, amely természetvédelem alatt áll, a Sió melléki mocsaras környezet maradványa. A

Felsőnyék
Természeti környezet

Római katolikus templom

Egy 1722-es jegyzőkönyv szerint abban az évben még álltak a 15. századi templom falai, de a boltozatok már hiányoztak. Egy

Felsőnyék
Épített környezet

Hajdani római katolikus plébánia

Az épületet barokk stílusban a 18. század során emelték, ahogy ezt néhány eredeti nyílászáró is igazolja. Az ezt követő mindkét

Felsőnyék
Épített környezet

Református templom

A templomot 1792-ben adták át, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban az egyházközség saját – részes aratásból származó bevételeinek – költségéből emelték.

Felsőnyék
Épített környezet