Gyönk

Gyönköt először az 1280-as években említik meg, viszont a környék (és Gyönk) már korábban is lakott térség volt. A község a török idők alatt is lakott terület maradt, majd a Rákóczi-szabadságharc idejében elnéptelenedett. Az 1700-as évek eleji betelepítésekor főként magyar és német családok érkeztek a községbe.

Gyönk környéki svábhímzés

A német betelepülés nagy hulláma a 18. század első harmadában érte el Gyönköt. Az itt meghonosodottak nagy többségére téves a

Kiss József magángyűjteménye

Kiss József tanár 1998 óta vásárolja és gyűjti folyamatosan a Tolna megyei németség tárgyi értékeit. Egy tornácos, esztergált faoszlopos német

Magyary-Kossa kastély

A községben birtokosként élő Magyary-Kossa család emeltette az 1830-as évek második felében klasszicista stílusban. A 19. század végétől 1947-ig a

Német nemzetiségi tájház

Lackner Aladár evangélikus lelkész 1982-ben ajánlotta föl magángyűjteményét, hogy Gyönk tájházban tárhassa látogatók elé. Egy lakatlanná vált, majd fölújított épületben

Szabatonpusztai tehénistálló

Szabatonpuszta egy Isten háta mögötti hely a megyében. A 18. és a 19. század folyamán a gyönki Magyary-Kossa család birtokának

Református templom

Az utca egyik lakóháza mögött belső telken áll a barokk stílusban 1775 és 1777 között emelt egyhajós templom. A homlokzata

Evangélikus templom

A Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma, amelynek a 18. század végéig nyúlik vissza az őseredete. Helyén egykor a magyarok imaháza állt.