Hőgyész

Hőgyész
Az Árpád-korban hölgyészek, hermelin vadászok lakták. Első írásos emléke 1277-ből származik. A török időkben elnéptelenedett. Mercy gróf 1722-1746 között telepítette ide a németországi Fuldából a kézműves svábokat. Hőgyészről származik Magyarország egyik legrégibb ipari emléke, az 1733-ban létrehozott LINI-FABRIKA Textilgyár és Kékfestő Üzem. Mária Terézia idejében, 1753-ban mezővárosi rangot kap. Hőgyésznek 1838-ban 801 adózója, 243 adó alá eső háza, és iskolájának 280 tanulója volt.

Zsinagóga

Telkét gróf Apponyi György adományozta a hitközség részére. A 20. század második felében átalakították, berendezését elvitték. A telekre vezető kapu

Csicsói római katolikus templom

A terület már a török idők előtt is búcsújáróhely volt. Szent kútját remeték őrizték, első említésük 1731-ből való. Szabados Fülöp

Lengyel – Hőgyészi erdők

A Lengyel–Hőgyészi-erdők Natura 2000 területe a Tolnai-hegyhát déli részén terül el. Nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió képezi

Római katolikus templom

A templom a Szent Kereszt tiszteletére épült, amint azt a Szent Kereszt felmagasztalását ábrázoló oltárkép is mutatja. Ezt a titulust

Magtár

Az utcavonaltól beljebb szabadon álló, hosszan elnyúló, háromszintes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetős, hármastömegű magtár, szélesebb nyugati és keleti, téglalap alaprajzú

Tiszttartói lak

A szabadon álló, copf stílusú földszintes lakóház, valószínűleg az 1740-es években épült Mercy gróf uradalmi tiszttartója számára. Jelenlegi formáját az

Lichtenstein-kastély (Jószágkormányzói lak)

Gróf Claudius Florimond Mercy uradalma jószágkormányzója részére építtette 1722 után. A Mercy és az Apponyi család közötti 1773-ban kelt adásvételi

Apponyi-kastély és parkja

Az öt faluból és 30 pusztából álló Apari birtokot a Mercy család kapta/vette meg 1722-ben, központjává Hőgyészt tették és így