Madocsa

A Duna jobb partján, Pakstól 13 kilométerre, északkeletre fekszik. Főként református vallásúak lakják, így 15. századi temploma a török kiverését követő betelepítések után szintén református lett. A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők az alföldi, ö-ző tájszólást őrzik.

MADOCSAI LASSÚ ÉS FRISS CSÁRDÁS

Madocsa község táncos és népszokásai, nyelve, hagyományai bár sok mindenben egyeznek a Kalocsai, a Tolnai-Sárköz és a Mezőföld falvaiban élőkével,

Madocsa
Kulturális örökség

TEMETŐI VADGESZTENYE FASOR

Tolna vármegyei szinten egyedülállónak tekinthető a Madocsai Temetőben található vadgesztenye fasor (Aesculus hippocastanum). A tájértékként pompázó 131 egyedből álló kettős

Madocsa
Természeti környezet

Földesi János táncos, 1911-1997

A helybeli hagyományőrző együttes alapítója, zenésze, táncosa, a helyi hagyományok tudatos gyűjtője és színpadra rendezője volt. Földesi János 1911-ben született

Madocsa
Kulturális örökség

Szlavón tölgyes

A szlavón tölgy a kocsányos tölgy egyik alfaja, balkáni változata. Ha a névadó Szlavóniában nem is, de Magyarországon találni olyan

Madocsa
Természeti környezet

Seregi István táncos 1903-1983

A szakma a Sárköz–Duna mente hagyományos tánckészletéhez tartozó, sajátos madocsai táncoknak egyik legkiválóbb előadójaként ismerte meg és tartotta számon. Seregi

Madocsa
Kulturális örökség

Boldog István táncos, 1904-1978

Táncáról több dokumentum készült, amelyeket az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Archívuma őriz. A Népművészet Mestere címet 1976-ban kapta meg. Boldog

Madocsa
Kulturális örökség

Református templom

Az egyhajós templom 1803 és 1806 között épült fel későbarokk (copf) stílusban. Helyén állt a az 1180 táján alapított bencés

Madocsa
Épített környezet