Madocsa

A Duna jobb partján, Pakstól 13 kilométerre, északkeletre fekszik. Főként református vallásúak lakják, így 15. századi temploma a török kiverését követő betelepítések után szintén református lett. A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők az alföldi, ö-ző tájszólást őrzik.

MADOCSAI LASSÚ ÉS FRISS CSÁRDÁS

Madocsa község táncos és népszokásai, nyelve, hagyományai bár sok mindenben egyeznek a Kalocsai, a Tolnai-Sárköz és a Mezőföld falvaiban élőkével,

Madocsa
Kulturális örökség

TEMETŐI VADGESZTENYE FASOR

Tolna vármegyei szinten egyedülállónak tekinthető a Madocsai Temetőben található vadgesztenye fasor (Aesculus hippocastanum). A tájértékként pompázó 131 egyedből álló kettős

Madocsa
Természeti környezet

Boldog István táncos, 1904-1978

Táncáról több dokumentum készült, amelyeket az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Archívuma őriz. A Népművészet Mestere címet 1976-ban kapta meg. Boldog

Madocsa
Kulturális örökség

Földesi János táncos, 1911-1997

A helybeli hagyományőrző együttes alapítója, zenésze, táncosa, a helyi hagyományok tudatos gyűjtője és színpadra rendezője volt. Földesi János 1911-ben született

Madocsa
Kulturális örökség

Szlavón tölgyes

A szlavón tölgy a kocsányos tölgy egyik alfaja, balkáni változata. Ha a névadó Szlavóniában nem is, de Magyarországon találni olyan

Madocsa
Természeti környezet

Seregi István táncos 1903-1983

A szakma a Sárköz–Duna mente hagyományos tánckészletéhez tartozó, sajátos madocsai táncoknak egyik legkiválóbb előadójaként ismerte meg és tartotta számon. Seregi

Madocsa
Kulturális örökség

Református templom

Az egyhajós templom 1803 és 1806 között épült fel későbarokk (copf) stílusban. Helyén állt a az 1180 táján alapított bencés

Madocsa
Épített környezet