Nagydorog

Nagydorog
A település első írásos említése 1397-ből való. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzá tartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. A 15. sz. folyamán a Garay családé, majd a török időkben többször cserélt gazdát, el is néptelenedett. A 16. sz. közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. 1777-től a Széchenyi család tulajdona volt , akik kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet és szeszgyárat építettek.

Cikta juh

A cikta juh a török uralmat követően a betelepített németajkú lakossággal került hazánkba. Elsősorban Tolnában és Baranyában volt elterjedt. A

Széchényi-kastély

Műemlék jellegű kastélyépület, amely 1891-ben épült. Gróf Széchényi Sándor építtette Tolna megye főispánjaként. A falu központjában két templom között, a

GRÓF SZÉCHÉNYI SÁNDOR MUNKÁSSÁGA

Széchényi Sándor több mint 21 évig töltötte be Tolna vármegye főispáni tisztét. Tevékenységét elismerve Ferenc József 1906-ban a főrendi ház

Gebauer freskó

A nagy értékű freskót 1943-ban Gebauer Ernő festőművész készítette 3000 pengőért. A főoltárképet özv. Varga Józsefné 4000 pengős adományából fedezték

Stockinger Artúr munkásságára és hagyatékára épülő Kalap és Sipka Múzeum

Stockinger Artúr egyre bővülő fejfedőgyűjteményét eleinte csak a látogatói ismerhették meg. A falu népének azonban egyáltalán nem volt ismeretlen a

SZENESI-LEGELŐ

A Dél-mezőföld egyik legnagyobb kiterjedésű összefüggően megmaradt homokgyepe. A tájvédelmi körzet részét képező, elkülönült védett terület az ültetett akác és

Magyar díszposta galamb

Nagydorogon és környékén évszázados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek. Tolna megyében működik a legnépesebb tenyésztő egyesület. A Magyar díszpostát a leírások

Nagydorogi református templom

A református templom védett műemléki érték, az 1720-ban emelt imaház helyén épült az 1733-ban már romos, középkori templom köveinek felhasználásával.