Őcsény

Őcsény
Hasonlóan a többi sárközi településhez sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki. Még aktívak a csipkekészítő, rojtozó, babakészítő, kézi szövő, nagybársonykészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. A néptánc tanítása szerepel az iskolás gyermekek órarendjében.

Első Magyar Hőlégballon-történeti Gyűjtemény

Az őcsényi repülőtér a második világháború óta jellegzetes tartozéka a falunak. A történelem úgy hozta, hogy a repülőtér a helyi

Tájház

Az őcsényi tájház a Duna szabályozás után meggazdagodott őcsényi református középparasztság tárgyi emlékeit őrzi. A tájház épülete valamikor a 19.

Werner Andrásné Tóth Katalin szövő, 1909-1993

1909-ben Őcsényben született, és ott is hunyt el 1993-ban. A szövést idős asszonyoktól sajátította el, s 1935-től kezdve kizárólag ezzel

Bogár István munkássága

Bogár István tanítói, népművelői tevékenysége kiemelkedő. Egész életében azon munkálkodott, hogy összegyűjtse és megőrizze a sárközi emberek hagyományait. Néprajzi magángyűjteményében

Egyed Mihályné Dévai Julianna szövő, sz. 1922

1922-ben parasztcsaládban született Decsen. Élete nagy részét Őcsényben élte le. Mint a hozzá hasonló sárközi lányokra ez jellemző volt, kiskorában

Református templom

A település központjában szabadon álló egyhajós épület 1782-ben épült barokk stílusban. A tornya, amely 1795-ös építésű, enyhén kilép a homlokzat