Szedres

Az eperlevél biztosítása érdekében nagy számban ültetett szederfákról kapta új nevét. Bezerédj a község alapításakor arról is rendelkezett, hogy a tanító köteles faiskolát tartani, a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs-, 6 dió és mintegy félszáz eperfát kiosztani. A II. Világháborúig Szedres fejlődésében a nagybirtok rendszer hatása érvényesült. Az emberek nagy hányada a környező pusztákon élt. 1945 után mezőgazdasági nagyüzemek jöttek létre és kialakult a település mai arca.

Római katolikus kápolna

A nyugati homlokzati tornyos kápolna a település feletti fennsíkon szabadon áll, késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felől kontyolt

Szedres
Épített környezet

Bezerédj Amália munkássága

Bezerédj Amália a reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Beszélt németül, angolul, franciául és latinul, kiválóan játszott hárfán és zongorán.

Szedres
Kulturális örökség

Szedresi Tarkasáfrányos

Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá,

Szedres
Természeti környezet

Ős-Sárvíz

A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A

Szedres
Természeti környezet

Bezerédj kastély és parkja

Bezerédj István 1818-ban nagyanyja, Gindly Zsófia öröksége révén került Tolna megyébe átvenni az öröklött birtokot. 1838-ban Bezerédj István Hídja pusztai

Szedres
Épített környezet

Bezerédj kápolna

A ma is látható hídjai romos kápolnát kúriája közelében Bezerédj István második felesége, Bezerédj Etelka építtette 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor

Szedres
Épített környezet

Balogh-(Illés-) kastély

Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúria volt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as

Szedres
Épített környezet