Garay Ákos (1866-1952) grafikus, festőművész, etnográfus, fotográfus a magyar képzőművészeti élet egy különleges alakja. Munkásságára különösen jellemző a lovak, huszárok, népi életképek festése, rajzolása, a nagy háború (I. világháború) grafikusaként is szokták emlegetni.
Garay Ákos 1866. október 5-én született Apátipusztán, s Budapesten, 1952. január 25-én halt meg. Garay János költő unokaöccse volt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban részt vevő Garay Antal honvédhadnagy gyermeke. Később magyar festőként vált ismertté.
1898-tól Tolnán élt. Apja hamar felismerte a tehetségét, ezért a budapesti Mintarajziskolában, majd később Münchenben tanult. Münchenben főleg Hollósy Simon munkássága fogta meg, aki a naturalizmus egyik fő alkotója volt. 1892-től szerepelt a Műcsarnokban, 1901-ben és 1909-ben a Nemzeti Szalonban. Ő teremtette meg festményeiben a magyar huszártípust.
Valójában nem sokat koptatta a porosz szellemű intézmény márvány lépcsőit - mondja róla barátja Csók István festőművész. A magyar művészpalánták - így Garay is - inkább Hollósy Simon köré gyülekeztek, aki rendkívül szuggesztív egyéniség és a naturalizmus egyik legeredetibb képviselője ekkor Münchenben. Csók István emlékezik vissza ezekre a bohém évekre Hollósy szavait idézve: „Emlékeztek, hogyne emlékeznétek, hisz sokszor elmeséltem, mint hozta ki Garayt az édesatyja Münchenbe. Fél esztendeje is elmúlt, hogy az úrfi csak nem képes felejteni az édes otthont. Még ha ló volna, de bérelni kell, ha rá akar ülni. Pedig rajzolni sem szeret egyebet huszárnál meg lónál, hanem azt aztán érti. (Mialatt ezeket elbeszélte, Garay éppen egy teljes felszerelésű huszár rajzolásával
mulatott, a hátulsó patkójával kezdte a lovat, utoljára maradt a huszár csákóján a forgó.) Ennek a tejfeles szájúnak ló a lelke. Hiszen láthatjátok, még a legutolsó patkószeg is a maga helyén van. Nyereg, kocsi, mind a kisujjában. Beszélhetsz neki Rembrandtról, vagy Bastien Lepageról, neki csak a pusztán jár az esze. Ennek ugyan hiába írták a Tristant, Lohengrint, folyton a „ Lóra csikós, lóra cseng a fülében. "
Garay Ákos országosan ismertté a lovakról, ménesekről és a magyar huszárokról készült festményeivel, rajzaival vált. Forrásértékűek a népélet témaköréből készült festményei, tus és ceruzarajzai. Gyakran festett sárközi témájú képeket is, melyekhez olykor modellje a sárközi népviseletbe öltözött felesége, Soós Gizella volt. Szívesen festette és rajzolta a bugaci pásztorok életét. A mindennapi megélhetést részben a Borsszem Jankó és Kakas Márton című élclapoknak készített illusztrációk, karikatúrák biztosították számára. A Borsszem Jankó egyik rovata, a Vidéki trombita az 1890-es évektől a feudális és műveletlen vidéki Magyarországot állította pellengérre a „mucsai" történetekben. Az állandó paródiává fejlődött rovat karikaturistája Garay Ákos volt.
Garay 1908-1910 között a Néprajzi Múzeum támogatásával sokrétű néprajzi gyűjtőmunkába kezdett, melyben természetesen korábbi tapasztalatai és emlékei is segítették. Nagyjából három év alatt bejárta szinte az teljes Dunántúlt, hosszabb időt töltött a szlavóniai magyar falvakban, Bugacon és Hajdúböszörmény környékén a pusztán, ellátogatott Észak-Magyarországra is. Közel 70 településen gyűjtött anyagot az 1911-ben a Néprajzi Értesítőben megjelent két tanulmányához. Harminc településen több, mint 300 fényképfelvételt készített üvegnegatívra. Az ének, a hegedűszó és a beszéd megörökítése is érdekelte, sok dal szövegét vagy az élőbeszéd fordulatait papírra vetette és 130 fonográffelvételen rögzítette.
Számos könyvhöz készített illusztrációkat, köztük nagybátyja, Garay János: Az obsitos című munkájához is. Több képeslap sorozatot rajzolt a gyomai Kner Nyomda és más kiadók számára: a magyar huszárokról, népi életképekről, lovas katonákról és az 1. világháborús eseményekről. Az l. világháború alatt Vilmos huszárként a frontvonalból küldte haza rajzait, melyek a Borsszem Jankó címlapjain és más lapokban jelentek meg.
A Nemzeti Szalon 1909-ben gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. Első világháborús munkáit állította ki 1916-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1924-ben Szekszárdon mutatkozott be két másik Tolna megyei festővel közös tárlaton. A Műcsarnok Őszi Tárlatán állami rajzdíjat nyert 1931-ben Budai országút című rajzával, 1932-ben elnyerte a Holmes Izor zsánerdíjat, 1942-ben A magyar huszárság fénykora című festményéért megkapta a Zrínyi jutalmat.
Garay Ákos alkotásainak legnagyobb gyűjteményét a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban, gyűjtőmunkájának dokumentumait a Néprajzi Múzeumban őrzik. Számos alkotása található a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a debreceni Déri Múzeumban, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében.
- Művészet (szerkesztő: Lyka Károly) 1915. második szám
- Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Garay_Ákos
- Kieselbach Galéria: http://www.kieselbach.hu/muvesz/garav-akos 8620
- http://www.lovasok.hu/ index-archive.php?i =56 l l 0
- Wosinsky Mór Megyei Múzeum: http://wmmm.hu/magangyujtemenyek-kincsei-garav- akos-munkai/
- Wosinsky Mór Megyei Múzeum: http://wmmm.hu/lo-a-lelke/
- Kadarka.net: http://kadarka.net /cikkek-kat/garay-akos-foto-rajz-kiallitas-szekszard
- http://tolnavar.hu/garay-akos-emlekkiallitasok-megyeben
- http://mek.oszk.hu/00300 /00355/html/ABC04834 /05009.htm
- http://kadarka.net/keptar-kat/garay-akos-alkotasai-a-varmegyehazan
- https://www.eszak.hu/uncategorized /2016/03/31/garay-akos-grafikus-es-festomuvesz- emlekere.eszak
- http://huszarok.nadasdymuzeum.hu/targyak.php?keres =20&fa jta =2
- http ://huszarok.nadasdymuzeum.hu/targy.php?targy=3332&fajta=3&keres=22
- Emléktábla avatás Apáti-pusztán: https://www.youtube.com/watch ?v=XIgn04L s3VU
- Garay Ákos sírja: http://www.agt.bme.hu/varg a/foto/ujkozt/garav-a.html
- http://www.igyuk.hu/index.php /593-garay-akos-illusztracioi
- http://www.tolnaart.hu/garay8 /tart14.htm
- http://indafoto.hu/szedresisziget/garay_akos_18661952
- htt p://szedresisziget.blog.hu /2016/08117/garay_akos_kiallitas_kalaznon
- https://www.facebook.com/events /906783949450686 /
Munkái:
Régi magyar férfi hajviseletek (Néprajzi Értesítő, 1911)
Szlavóniai régi magyar faluk (Néprajzi Értesítő)
Pettkó - Szandtner Tibor: A magyar kocsizás (illusztráció: Garay Ákos, Bíró Miklós Nyomdai Műintézet, 1931)
Gajdácsi Pál: Simonyi József a híres óbester (illusztráció: Garay Ákos, KNER Nyomda, 1909)
Borsszem Jankó és társai (illusztráció: Garay Ákos, Corvina, 1983)
Diplomata: Asszonyok - Huszárok Békés lovashistóriák (illusztráció: Garay Ákos, Légrády Testvérek kiadása)
Diplomata : Galícia - Háborús históriák (Illusztráció: Garay Ákos, Légrády Testvérek, 1918)
Kner Izidor agyafúrt alakjai (Illusztráció: Garay Ákos, KNER, 1926)
Csicseri Bors: Ha'sszóljék 1-II. (Illusztráció: Garay Ákos, KNER, 1910)
Diplomata: Hannover huszárok (Illusztráció : Garay Ákos, Légrády Testvérek)
Porzó (Ágay Adolf): Utazás Pestről Budapestre 1843-1907 (Illusztráció: Garay Ákos, Pallas, 1908)
Csataképek (Illusztráció: Garay Ákos, Zrínyi Nyomda, 1980)
Malatinszky Fanny szakácskönyve (Illusztráció: Garay Ákos, Légrády Testvérek, 1912)
Szemere György: Az alispán úr (illusztráció : Garay Ákos, Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata, 1906)
Gaál Mózes: Siralmas Erdély (Illusztráció: Garay Ákos, Stampfel Féle Könyvkiadóhivatal)
Diplomata: Nagy dolog a háború (Illusztráció: Garay Ákos, Légrády Testvérek)
Abonyi Lajos: Pásztortűz (illusztráció: Garay Ákos, Révai)
Abonyi Lajos: Magduska öröksége / A pénzes molnár románcza (illusztráció: Garay Ákos, Révai)
Vitéz Szakonyi Lajosné Tömöry Andrea: Régi huszár históriák (Illusztráció: Garay Ákos, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1943)
Abonyi Lajos: A betyár kendője (Illusztráció: Garay Ákos, Révai)
Kapitány: Kék csákóban (Illusztráció: Garay Ákos) • Tóth Ede: Válogatott munkái (Illusztráció: Garay Ákos, Lampel Róbert Wodianer F és fiai, 1902)
Garay János: Válogatott költeményei (Illusztráció: Garay Ákos, Lampel Róbert Wodianer F. és fiai, 1904)
Móricz Zsigmond: Vérben, vasban - Kis képek a nagy háborúról (Inter-arma) (Illusztráció: Garay Ákos, Légrádi Testvérek, 1918)
Abonyi Lajos: Kenyér és becsület I-11. (Illusztráció: Garay Ákos, Révai Testvérek)
Szárazajtai Bartha Béla: Jelentem alásan... Történetek, adomák a katonaéletből (szerzői kiadás) (Illusztráció: Garay Ákos, Csiráry G. Jenő Könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1935)
Rudnyánszky Ferenc: Lovasiskola (Magyar gazdák és leventék lovaskönyve) (Illusztráció: Garay Ákos, 1928)
Diplomata: Cincinnatus kapitány és egyéb huszárhistóriák (Illusztráció: Garay Ákos, Singer és Wolfner, 1912)
Faylné Hentaller Mária: A Sződy leányok (Illusztráció: Garay Ákos, Atheneum)
Heltai Jenő: Az obsitos (Illusztráció: Garay Ákos, Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Újságvállalata, 1903)
Bodnár István: Alkonyat (versek) (Illusztráció: Garay Ákos, Singer és Wolfner, 1911)
Herczeg Ferenc: Szelek szárnyán (Illusztráció: Garay Ákos, Atheneum, 1905)
Garay Ákos (1866-1952) lovasfestményei (Mezőgazdasági Könyvkiadó, Révai Nyomda)
Kner Izidor: Eszmék és viaskodások (Illusztráció: Garay Ákos, Kner Nyomda, 1906)
Haugh Béla: Vitéz Háry János hőstettei (Illusztráció : Garay Ákos, Franklin Nyomda, 1914)