Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának döntésével a „Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet” a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe került.
Őcsényben látta meg a napvilágot 1891. január 6-án, de életpályája a kisebb Sárpilishez kötötte, 1974. március 10-én ott is halt meg. Az 1946-ban megalakult Sárpilisi Népi Együttesnek egyik alapító tagja volt. Országos ismertséget szerzett több mint félévszázados táncos tevékenységével.
A Pálfához tartozó Felsőrácegrespuszta Illyés Gyula szülőhelye. A 20. század elején apró település volt cselédlakásokkal. A ház helyét, amelyben a 20. század második felének irodalmi vezéralakja született, és amelyet azóta már lebontottak, kopjafa jelöli meg.
A református templom védett műemléki érték, az 1720-ban emelt imaház helyén épült az 1733-ban már romos, középkori templom köveinek felhasználásával. A templom nyugati homlokzata elé épült tornyát 1788-ban építették meg az utcai bejárattal és a toronyórával együtt.
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö