Bukovinai székely betlehemes, a csobányolás

A Jézus születését megjelenítő dramatikus szokás eredetileg házaló népi színjáték volt, amelynek mára főként színpadon, iskolákban, szabadtéren vagy akár templomokban bemutatott változata terjed.

A tíz-tizenkét szereplős játék résztvevői egy-két kivétellel mindenütt férfiak, fiúk. Régebben a házas emberek szokása volt, ma már főként a fiatalabb korosztályé, kiegészülve egy női kórussal, amely viseletben kíséri a játékot. Vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett mára a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése lett, a hagyományok éltetése a cél. Középpontjában a szálláskeresés áll, ami szimbolikus, hiszen az erős összetartozás-tudatú népcsoport kétszázötven éves történelme alatt többször kényszerült szülőföldjét, lakóhelyét elhagyva újabb és újabb vidékeken otthonra találni. A legnagyobb erővel Bonyhád környékén megújuló csobányolást 2013-ban felvették a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listájára.

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2017-ben a bukovinai székelyek betlehemes játékát, a csobányolást kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette.