Bukovinai székelyként 1928. január 27-én született Andrásfalván. Családja viszontagságos útja végén a Bonyhádhoz közeli Lengyelen telepedett le. A szövést édesanyjától tanulta, és azt 12 éves korától szinte naponta művelte a földművelés és a későbbi anyai teendők mellett is.
Bukovinai székelyként 1929. december 12-én született Istensegítsen. Tanítómesterei édesanyja, később anyósa lettek. Az országos figyelem számára tehetségével az 1960-as évektől tűnt fel, és 1969-ben már Népi Iparművészként tisztelhették, 1970-ben pedig a Népművészet Mestere címet is elnyerte.
A Bonyhádi Képzőművészeti Kör egy 1948/1949-től napjainkig folyamatosan működő informális alkotói közösség, amely indulásakor szorosan kapcsolódott a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium rajztanáraihoz. A csoport tagjai közül számos képző-és iparművész itt kezdte alkotást. Az alkotóművészeti kör évtizedek óta meghatározó része a bonyhádi és a völgységi kultúrának, hiszen az alkotók gyakori témája a bonyhádi és a völgységi táj.
Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.