Tolna Megyei Értéktár

Post Thumb

Sallangokkal díszített rézveretes szügyhám

Ez a lószerszám a hagyományos magyar fogathajtó kultúra részeként ismeretes, gyökerei a 19. század elejéig nyúlnak vissza. Ekkor még nem csak fogatos szerszámokra tettek bőr sallangokat, hanem lovagló szerszámokra is. Sőt a sallangok egyszerűbb kivitelben megjelentek a paraszti fogatokon és a csikós szerszámokon is. A magyar szügyhám teljes egészében kézzel varrott, és csak a történelmi Magyarország területén használták.

Post Thumb

Bíró Annamária kerámikus, 1951-1998

Az 1951-től 1998-ig élt keramikus Szegeden az Iparművészeti Gimnázium kerámia szakán érettségizett, és ezzel egy időben kerámiakészítő szakmunkás-vizsgát is tett. 1969-ben Szekszárdra költözött, közben a decsi szövetkezet gyakornoka lett. Itt tanult meg szőni, hímezni. A Népművészet Ifjú Mestere címet 1970-ben egy sárközi főkötőhímzéssel nyerte el.

Post Thumb

Dr. Németh Pálné Parrag Julianna hímző, sz. 1932

A szekszárdiak zöme által Juckó néniként ismert alkotó 1932-ben látta meg a napvilágot. Már gyermekkorában megragadta a figyelmét és formálta az ízlését a különböző lakástextilek, viseleti darabok forma- és színvilága. 1963-ban nyílt lehetősége érdeklődésének megfelelő munkát vállalni. Elvégzett egy hároméves díszítőművész szakkörvezetői tanfolyamot. Közben megbízást kapott mint a Tolna megyei szakkörvezetők szakreferense, később mint a szakirányú bizottság vezetője.

Post Thumb

Steig István fazekas, 1908-1982

1908 és 1982 között élt. Származása a családi hagyomány alapján habán eredetre vezethető vissza. Nagyapja műhelyében tanonckodott, majd 1924 és 1927 között Budapesten a Felső Ipariskola kerámia szakára járt. A hagyományos formavilághoz kötődve művészetét főleg két irányban alakította ki. Felhasználta az úgy nevezett sárközi stílust is, illetve őseit követve az úgy nevezett fehéredényesek hagyományait is feldolgozta.

Post Thumb

Tamás József fazekas, 1911-1966

A fazekas mester 1911-ben jött a napvilágra, és 1966-ban távozott az élők sorából. Ősei öt nemzedéken keresztül fazekasok voltak, így apja mellett tanulhatta ki a mesterséget. Sárközi stílusban alkotta a kerámiáit, sorozatban gyártotta a bokályokat, a tálakat és a korsókat. Komoly energiát fordított népi életképek agyagba formálására, a falusi ember alakja is foglalkoztatta a fantáziáját.