Mészöly Miklós 1921. január 19-én született Szekszárdon. 1947-1948-ban itt volt laptulajdonos. Mészöly több esszé-, publicisztikai-, dráma és mesekötet szerzője és több későbbi író példaképe. A Térkép Aliscaról című művében is Szekszárdot mutatja be, mely Közép Európa kötetben található.
Életpályája egybefonódott Tolna városával. Faddon és Tolnán tanított, később megyei képzőművészeti előadóként, felügyelőként dolgozott. A 60-as, 70-es években szervezője volt a Paksi és a Dunaföldvári Művésztelepnek. Képei főleg dunántúli tájakat, falu- és városrészleteket idéznek fel lendületes festésmóddal, a gouache anyaghatásainak érzékeny és változatos alkalmazásával. Kiegyensúlyozott kompozíció, érzékeny és változatos színvilág, a látvány erejét őrző-közvetítő megjelenítés jellemzi.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteményét a pályája elején mórágyi körzeti orvosként működő Dr. Csanády György hozta létre. Több évtizedes kitartó gyűjtőmunka eredménye a több tízezer darabból álló anyag.
Báró Nunkovits György építtette 1790 táján klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A 20. század elejétől került a Honig család birtokába. A század folyamán azután négy ízben is felújították. Bonyhád főterének egyik kiemelkedő épülete, a főtér keleti oldalán szabadon áll.
Czakó Gábor változatos prózai műfajban alkot a regénytől kezdve a sajtó-műfajokig. Egyfajta alkotói elvként működik esetében a választás: üzenetértékű, mikor mi a választott műfaj.
