Az egykori középkori bencés apátság területe és a rajta álló építmények 1783-ban kerültek Tolna vármegye tulajdonába. A meglévők bővítésével alakították ki a megyeházát, amely azonban 1794-ben leégett, s bár utána helyreállították, 1828 és 1833 között a helyén épült fel a jelenlegi Megyeháza. A tervezője Pollack Mihály volt. Azóta több felújításon és átalakításon ment keresztül, így 1895-ben, majd 1959 és 1968, illetve 1973 és 1985 között, valamint legújabban az évezred első évtizedének végén.
A kis műemlék kápolna a várost keresztező 56-os főút mentén áll. A Báta felé vezető szakaszra a kőhíd mellé emelték. Az 1710-es évek végén épülhetett barokk stílusban. A legnagyobb bizonyossággal a létezéséről szóló első információ az 1776-os esztendőből maradt ránk. Korunkban helyreállították.
A magyarországi németek által lakott Ladomány a 20. század utolsó negyedére gyakorlatilag szinte teljesen elnéptelenedett község, amelyet korábban Bonyhádhoz csatoltak, és ma elsősorban üdülőfaluként funkcionál. Egyhajós kis temploma az utca vonalától valamivel beljebb szabadon áll.
Nepomuki Szent János vértanú Közép-Európa legnépszerűbb védőszentjei közé tartozik. Bár a gyónási titok megtartásáért szenvedett mártírságot, a térségben elsősorban a vizek mellé épült településeken állítottak neki szentelt szobrot mint a kínzás utáni halált a Moldva vízébe fullasztva elszenvedőnek, így a vizek pusztítása ellen is védőnek.
a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntar
