A Megyeháza belső udvarán 1945-ben ókeresztény sírkápolna alapfalait ásták ki. Az 1061 körül I. Béla király által alapított bencés apátság feltárt és konzervált maradványai szinte a magyar államiság kezdeteitől idézik a hely történelmét.
A falu feletti dombon kiképzett teraszon álló, hosszú lépcsősoron át megközelíthető, klasszicista, egyhajós templomot 1826-ban szentelte fel Egyed Antal paksi plébános.
Tengelic határában, a valamikori Gindly uradalom feldarabolódásával több birtokközpont is kialakult, ezek egyike a középhídvégi is, amelynek az 1945-ös államosításig Bernecky Bernrieder József volt a tulajdonosa. Itt áll az eklektikus stílusú Bernrieder-kastély, mely a XIX. század második felében épült. Ma állami gazdasági irodáknak ad otthont.
A terület már a török idők előtt is búcsújáróhely volt. Szent kútját remeték őrizték, első említésük 1731-ből való. Szabados Fülöp zarándok épített kis kápolnát és cellát itt. A XVIII. században betelepített németek a kutat Bründl névre keresztelték. A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére, az építkezést feltehetően 1745 körül fejezte be Claude Mercy de Argentau.
a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntar